Azokon a természetvédelmi területeken, ahol gyakran sétáltatnak kutyákat az ürülék és a vizelet már az élővilágot károsítja. Az ürülék és a vizelet átlagosan hektáronként 11 kilogramm nitrogént és 5 klogramm foszfort hagy a természetben. Ez a mennyiség hasonló nagyságrend, mint ami az iparból, a közlekedésből vagy a mezőgazdaságból a természetbe kerül, a különbség persze, hogy kutyapiszok azokra a területekre koncentrálódik, ahol a gazdák sétáltatják kedvenceiket - írja a Guardian.
A sétaútvonalakat vizsgálva a kutatók azt találták, hogy ha az állatok póráz nélkül sétálnak, akkor közvetlenül az út mellett a nitrogén mennyisége 124 kilogramm hektáronként, a távolabbi természetvédelmi területeken pedig 4 kilogramm. Ha viszont a kutyákat pórázon sétáltatják, vagyis nem tudnak eltávolodni az úttól, akkor a nitrogén mennyisége 175 kilogrammra nő.
Sok gazda, aki a városban felszedi a kutya ürülékét úgy gondolja, hogy a természetben nem kell, azonban ez tévedés. A "túltrágyázás" csökkenti a biológiai sokféleséget és hozzájárul ahhoz, hogy a parlagfű vagy csalánfélék kiszorítsák a többi őshonos növényt.
A foszforszennyezés problémája megoldható lenne, ha mindenki felszedné kutyája után az ürüléket a természetben is, de a nitrogénnek csak egy része tűnne el, hiszen a vizelet főleg az utóbbi tartalmazza. A vizeletet pedig nem lehet felszedni.
Erre sajnos csak az lehet a megoldás, ha az érzékeny természeti területekről kitiltják a kutyákat.