A brit hazai össztermék (GDP) a legutóbbi mérések alapján még mindig 3,5 százalékkal elmarad a 2019 negyedik negyedévében - a járvány megfékezésére bevezetett korlátozások előtti utolsó teljes negyedévben - elért szinttől. Az elmaradás mértéke egy százalékponttal nagyobb a Bank of England augusztusi pénzügypolitikai jelentésében feltételezettnél.
A kilábalás üteme az elmúlt hónapokban lassult, és ez a lassulási folyamat most is tart. Az ilyen jellegű visszalendülések esetében óhatatlan a gazdasági növekedés lassulása, az azonban nem óhatatlan - és nem is kívánatos -, hogy a kilábalási ciklus végére nem sikerül elérni a korábbi szintet - mondta.
A Bank of England kormányzója szerint a kereslet a vártnál kisebb mértékben terelődött át az árukról a szolgáltatásokra a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak múltával. A szolgáltatási szektor állítja elő a brit hazai össztermék hozzávetőleg 80 százalékát.
A brit gazdaság növekedésének jelentős lassulását a legutóbbi adatok is jelzik. Júliusban mindössze 0,1 százalékkal emelkedett havi összevetésben a brit GDP-érték. Júniusban még 1 százalékos havi növekedést mértek a brit gazdaságban. Mindeközben a tizenkét havi fogyasztói infláció a múlt hónapban 3,2 százalék volt a júliusban mért 2 százalék után.
Az egy hónap alatt bekövetkezett 1,2 százalékpontos gyorsulás az éves nagy-britanniai infláció ütemének legnagyobb mértékű havi emelkedése volt azóta, hogy a tizenkét havi összevetésben számolt inflációs ütemek rendszeres közlése 1997 januárjában, vagyis csaknem negyedszázada megkezdődött.
Hétfő esti beszédében, erre reagálva a Bank of England kormányzója kijelentette: a jegybank monetáris tanácsának mind a kilenc tagja egyetért abban, hogy szükség lesz a pénzügypolitika mérsékelt szigorítására, annak érdekében, hogy középtávon tartósan teljesíthetővé váljon az inflációs cél. A brit kormány által a Bank of England számára előírt inflációs cél 2 százalék.
A Bank of England tavaly márciusban, a koronavírus-válság kezdetén két, soron kívüli ülésen 0,75 százalékról a jelenlegi 0,10 százalékra csökkentette irányadó kamatát, és a korábban kihelyezett 445 milliárd fontról azóta három lépésben 895 milliárd fontra (376 ezer milliárd forintra) növelte a mennyiségi enyhítés keretét.
Londoni pénzügyi elemzők szerint az inflációs nyomás miatt közeledik a monetáris politika szigorítási ciklusának kezdete.