Az Oxford Economics hétfőn ismertetett évnyitó előrejelzésében közölte: jelenlegi forgatókönyvei kétségtelenül a világgazdasági növekedés lassulását vetítik előre 2019-re, és még ezekre a forgatókönyvekre is lefelé mutató kockázatok hatnak. A globális szintű hazai össztermék (GDP) 2,8 százalékos idei növekedésével számol a 2018-ra becsült 3 százalékos bővülés után. Az elemzőcég látja a kockázatát annak is, hogy a világgazdasági növekedés egészen a 2016-ban mért 2,4 százalékos "középszerű" ütemig visszalassul.
Az elemzők szerint azonban a legutóbbi növekedési jelzőszámok nem vallanak arra, hogy a világgazdaság recesszió felé tartana. Mindazonáltal nem maradnak negatív növekedési hatások nélkül a világ vezetői tőzsdéin a tavalyi harmadik negyedév óta végbement árfolyamveszteségek, mivel ezek a befektetői vagyonvesztés tovagyűrűző hatásai révén nyomást gyakorolnak a fogyasztói bizalomra és így a kiadásokra is.
Az elemzőcég szerint a szeptember óta mért 16 százalékos átlagos globális tőzsdei árfolyamveszteség miatt a világgazdasági szintű GDP-érték várhatóan 0,5 százalékkal lesz alacsonyabb 2020-ban annál a szintnél, amelyet a piaci felfordulás nélkül addigra el lehetett volna érni.
Ugyanakkor a nyersolaj világpiaci árának ugyanezen időszakban lezajlott 40 százalékos zuhanása felhajtóerőt adhat a fogyasztási kiadásoknak és a globális GDP-növekedésnek, különösen abban az esetben, ha az áresést nem a növekedési kockázatokhoz fűződő piaci félelmek, hanem kínálati oldali fejlemények okozzák. Vannak bizonyítékok arra, hogy az utóbbi esetről van szó, mivel az energiahordozó-szektoron kívüli egyéb árupiaci termékek árfolyama meglehetősen stabil, és ez nem vall a globális nyersanyagkereslet általános összeomlására.
Ha az olajárak csökkenésének valóban kínálati oldali okai vannak, akkor a folyamat jórészt ellentételezheti a részvényárfolyam-zuhanásból eredő negatív fogyasztói hatásokat.
.