Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök az év elején még úgy nyilatkozott, hogy idén mintegy 200 milliárd rubel (5,5 milliárd dollár) bevételre számítanak állami vállalatok részvénycsomagjainak értékesítéséből - emlékeztetett a Rusia Beyond The Headlines (RBTH).
Az évkezdetkor jogosnak látszott optimizmusa: januárban az elsődleges nemzetközi részvénykibocsátások 3,1 milliárd dolláros bevétellel abszolút csúcsot döntöttek a Dealogic adatszolgáltató szerint. Az orosz részvénykibocsátások is sikeresek voltak tavalyi újraindulásukkal - kilenc ajánlat összesen 7,9 milliárd dollárt hozott. Az állami Alrosza, a világ legnagyobb gyémántbánya-vállalata értékesített papírjainak 60 százalékát amerikai befektetők vették meg, a VTB, Oroszország második legnagyobb bankja másodlagos kibocsátással több mint 3 milliárd dollárt hozott be, a moszkvai Tinkoff Credit Systems több mint 1 milliárd dollárt nyert a londoni tőzsdén.
Az idei nagy remények nagyrészt a kiskereskedelmi vállalatokhoz fűződtek - az Euromonitor kutató csoport prognózisa szerint az orosz fogyasztók gazdagodásának köszönhetően 2018-ra Oroszországé lesz a világ legnagyobb kiskereskedelmi piaca. Az ország második legnagyobb szupermarket-lánca, a Lenta indult elsőként, és februárban a londoni tőzsdén mintegy 1 milliárd dollárhoz jutott IPO-jával. A Metro AG-nek ugyancsak a piacra lépést tervező orosz leányvállalata és a Gyeckij Mir (a legnagyobb a gyermekcikkekben) azonban a kedvezőtlenebbé váló környezet miatt egyelőre visszavonulót fújt.
Az orosz részvények árfolyamának már az ukrán válságot megelőzően megindult zuhanása olyan kedvező lehetőséget nyújt a befektetőknek, amit sokan igyekeznek kihasználni. Már tavaly a dollárban denominált moszkvai tőzsde RTS indexe 5,6 százalékot esett, az év végére pedig az orosz részvények árfolyama 25 százalékkal maradt el a feltörekvő piacok átlagától. Az év kezdetén a Bloomberg által figyelt 21 feltörekvő piac közül az orosz részvényei voltak a legolcsóbbak. Az ukrán válságot követően 60 százalékkal ugrott meg a tavalyihoz képest a tőkekiáramlás - állították a Goldman Sachs elemzői, akiknek a prognózisa szerint az országot elhagyó tőke nagysága az év végére elérheti a 130 milliárd dollárt.
Moszkvai szakértők úgy vélik, hogy ebben a helyzetben az orosz állami vállalatok eladását vagy IPO-ját legalább az év harmadik negyedéig el fogják halasztani, és kevesebb ilyen ügylet lesz a tavalyi 156-nál. Mások szerint a privatizációnál másodlagos a bevétel, fontosabb piaci verseny támasztása a korábban tisztán az állam uralta szektorokban és a befektetési légkör javítása.
Az orosz államnak jelenleg több mint 2 300 vállalatban van részesedése, s mintegy 1200 van kizárólagos tulajdonában. Ezek közül az idei eladásra szántak között van a legnagyobb hajózási vállalat, a Szovkomflot, amely olaj és cseppfolyósított földgáz szállítására szakosodott. Az ország legnagyobb vonalas telefontársasága, a Rosztelekom pakettjének eladásából 150 milliárd rubeles bevételt remélnek. Alekszej Uljukajev gazdasági miniszter elmondta, hogy fontolóra veszik az orosz államvasutak részvényei 5 százalékának értékesítését, és a jegybank eladhatja részesedését a moszkvai tőzsdében. A kormány tervei szerint 2016 végéig teljes egészében privatizálhatják a Rosszpirtprom szeszgyártó vállalatot és az Aeroflot légitársaság egy részét.