Egyre nagyobb problémát okoznak a nyugdíjkifizetések világszerte, mivel Európa és Észak-Amerika lakosságának 20-25 százaléka 60 év feletti. 1961-ben csak 12 százalék volt ez az arány. Az előrejelzések szerint 30 év múlva a nyugati társadalom 30-40 százaléka nyugdíjas korú lesz, ami hatalmas krízist okozhat az országok költségvetésében - mondta Sebestyén András, a Nyugdijbiztositas.com szakértője.

A világ vezető gazdaságai már most is úsznak az adósságban a nyugdíjkifizetések miatt - állítja a Világgazdasági Fórum (WEF). Az USA, Kanada, az Egyesült Királyság, Hollandia, Japán és Ausztrália óriási nyugdíjdeficittel küzd, de Kína és India sem áll jól. 2015-ben összesen 67 ezer milliárd dollárnyi adósságot halmoztak fel ezek az országok az idősek ellátása miatt. Ha minden a mostani tempóban halad tovább, akkor 30 év múlva ez a nyugdíjdeficit túllépné a 428 ezer milliárd dollárt. Ez nagyobb összeg lenne, mint a világgazdaság akkori mérete, vagyis a világ országai kénytelenek lesznek változtatni, hogy elkerüljék a katasztrófát. Ennyi nyugdíjat egyszerűen képtelenek lesznek kifizetni.

A problémát az okozza a nyugati világban, hogy megnőtt a születéskor várható élettartam, viszont kevesebb gyermek születik, mint régen. Tehát az idősek aránya egyre nő, míg a fiataloké csökken, és elöregedik a társadalom. Az 1947-ben születettek várható élettartama 85 év volt, ami már így is javulás a korábban megszokotthoz képest. Mindezt köszönhetjük az orvostudomány és a gyógyszeripar fejlődésének, illetve a jobb életkörülményeknek. A fejlődés azonban nem állt meg: a 10 éve, vagyis 2007-ben születettek várható élettartama 103 év.

Száz évig fogunk élni, de miből?

A kaliforniai Berkeley Egyetem és a német Max Planck Intézet előrejelzése szerint a 2007-ben született gyermekek fele megérheti a 104 éves kort az USA-ban, 102-t Németországban és a 107-et Japánban. Ők valószínűleg elmondhatják majd magukról, hogy éltek a 22. században, mert a becslés szerint a korosztályuk fele megéri a 2100-as évet.

 

A WEF szakértői szerint egy embernek az éves bevételének 10-15 százalékát el kellene tennie nyugdíjra. Bár a világ nyugdíjvagyonának 50 százaléka már privát megtakarításokból áll, még mindig van hova fejlődni. A megtakarítók jelentős része az éves bevételük 5 százalékát teszi csak félre, ami hamis biztonságérzetet kelthet bennük, mert ennyi megtakarítás valószínűleg kevés lesz az életszínvonaluk fenntartásához. A probléma tehát főként az, hogy még a megtakarítók sem mindig tudják, mennyit kellene félretenniük nyugdíjra, mert azzal sincsenek tisztában, hogy várhatóan milyen sokáig fognak élni.

Így áll a helyzet Magyarországon

A KSH adatai szerint egy magyar ember átlagosan 7-13 évet tölt el nyugdíjasként. Mivel a most születők akár 100 évig is élhetnek, a születéskor várható élettartam szinte biztos, hogy 80 év fölé megy 2050-re férfiak és nők esetén is. Ahogy a nyugati államoknál, úgy nálunk is gondot okozhat ez a demográfiai folyamat, mivel minden szülőképes nőnek eggyel több gyereket kellene szülnie a helyzet normalizálásához. Közben az öregségi nyugdíjakra már így is közel kétszer annyit költ az ország, mint az egész egészségügyre. A 2018. évi központi költségvetési tervezet 2900 milliárd forintot irányzott elő nyugdíjakra.

Nálunk az aktív népesség körülbelül 30 százaléka takarít meg nyugdíjcéllal, és ebben a magyar állam is szerepet vállal: évente akár 100-150 ezer forintos szja-jóváírást is lehetővé tesznek a megtakarítóknak. Az MNB rendszeresen közzéteszi, hányan élnek ezekkel a privát nyugdíjcélú megoldásokkal. Az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik legrégebbi megtakarítási forma ezen a területen. Már több mint 1,1 millió pénztári tag van az országban, akik 1500 milliárd forint körüli összeget halmoztak fel eddig nyugdíjcélú megtakarításként. Havi átlagban 3000 forintot fizetnek be a tagok, ami aligha oldja meg az időskori elszegényedést.

Egyre népszerűbb egy másik típus, a nyugdíjbiztosítás, amely három és fél éve indult hazánkban, és már több mint 194 ezer darab nyugdíjbiztosítási szerződést kötöttek az emberek. Az így félretett pénz körülbelül 1,5 milliárd forintnak felel meg. A 2006-ban indult, erősen tőzsdeközpontú Nyugdíj Előtakarékossági Számla (nyesz) népszerűsége csökkenőben van, bár ez a megoldás sosem szólított meg széles tömegeket. Jelenleg nagyjából 125 ezer ember takarékoskodik nyesz-szel, havonta átlagosan 37 ezer forint értékben.

Csak érett fejjel kezdünk megtakarítani

Gyarapodnak a megtakarítások, csak kérdés, hogy eleget tesznek-e félre az emberek. "Havonta átlagosan 17 ezer forintot takarítanak meg azok, akik a nyugdíjbiztosítást választották" - tájékoztat a Nyugdijbiztositas.com pénzügyi tanácsadója, aki szerint több szempontot is fel kell mérni annak megállapításakor, hogy mennyi pénzre lesz majd szüksége egy nyugdíjasnak.

Nem mindegy, milyen jövőbeli életszínvonalat szeretnének fenntartani a megtakarítók, illetve hogy a munkáltatójuk mekkora szerepet vállal a nyugdíjtőke megalapozásában. A nyugdíj céljából megtakarító magyaroknak 45 éves koruk előtt ritkán jut eszükbe, hogy félretegyenek az időskorukra. Így mindössze 20 évük marad a nyugdíj-kiegészítés összegyűjtésére, miközben még legalább ennyi évet élhetnek nyugdíjasként. A szűkös időkeret miatt kiemelten fontos, hogy megfelelő megtakarítási formát válasszanak, és jól fektessék be a pénzüket - figyelmeztetett Sebestyén András.