Lavrov elmondta: Bolton Jurij Usakovnak, az orosz elnök külügyi tanácsadójának a G20-csoport Buenos Aires-i csúcstalálkozóján jelezte, hogy az amerikai fél kész lenne a párbeszéd felújítására és normalizálására. Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy az argentínai csúcson kölcsönösen nem keresték a kapcsolatfelvételt amerikai hivatali partnerével, Mike Pompeóval.

Az orosz és az amerikai elnök Buenos Airesben tervezett különtalálkozója nem jött létre, miután azt Trump lemondta. Bármilyen találkozó feltételeként ugyanis a Fekete-tengeren múlt vasárnap őrizetbe vett 24 ukrán tengerész és kémelhárító szabadon bocsátását, valamint a lefoglalt három ukrán katonai vízi jármű visszaszolgáltatását támasztotta. Az argentin fővárosban ugyanakkor, mint azt Putyin szombati sajtótájékoztatóján elmondta, a két elnöknek alkalma nyílt arra, hogy "talpon" röviden szót váltson egymással.

Kapcsolódó

Fontos lenne leülni

Usakov, ugyancsak a Rosszija-1-nek nyilatkozva azt mondta, hogy Putyin és Trump találkozhat majd a G20-csoport jövő júniusban esedékes tokiói csúcstalálkozóján is, de mind Moszkva, mind Washington számra nagyon fontos lenne, hogy a két vezető már ezt megelőzően tárgyalóasztalhoz üljön egymással.

Az orosz külügyminiszter televíziós nyilatkozatában egyebek között rámutatott: Buenos Airesben mind Berlinhez, mind Párizshoz első kézből jutott el Moszkvának a Kercsi-szoros közelében történt orosz-ukrán incidenssel kapcsolatos álláspontja. Lavrov szerint Putyin Angela Merkel német kancellárnak és Emanuel Macron francia államfőnek közérthetően és tényszerűen elmagyarázta az ukrán "provokáció" hátterét, mint ahogy azt is, hogy mennyire "felelősségteljesen" járt el az orosz parti őrség.

Megismételte, hogy a feltartóztatott, majd lefoglalt hajókon jelen voltak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai, és hogy az egyik járművön talált dokumentum szerint a hajókötelék feladata az volt, hogy észrevétlenül jusson át a Fekete-tengerről az Azovi-tengerre a Kercsi-szoroson keresztül.

Kérdésre válaszolva Lavrov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kercsi incidens célja végeredményben a Putyin-Trump találkozó meghiúsítása lehetett.

Kifogásolta, hogy az Európai Unióból már csaknem kilépett Nagy-Britannia kormányfője azt követeli, hogy Brüsszel az eddiginél keményebb magatartást tanúsítson Moszkvával szemben. Mint mondta, inkább a valós fenyegetések ellen kellene harcolni, nem pedig feláldozni ezt a küzdelmet konjunkturális és geopolitikai elképzelések érdekében.

Az ok

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját - vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi "provokáció" ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.