Európa politikai térképe földrengésszerű változásokat mutat. Minden országban megjelentek olyan új politikai erők, amelyek nem titkolt célja a státus quo megváltoztatása, a hagyományos pártok visszaszorítása. Az egyik legsikeresebb új jövevény a spanyol baloldali Podemos, amely mindössze egy évvel ezelőtt alakult, ám már a tavaly májusi európai parlamenti választásokon is sikeresen szipkázta el a képviselői helyeket a régi pártok elől.
A Podemos "testvérpártjának" tartják a görögországi radikális baloldali Szirizát, legalábbis abban az értelemben, hogy mindkettő hevesen támadja a szigorú költségvetési politikára, a megszorításokra épülő uniós válságkezelést. A görög párt januárban hatalomra került, és első lépése az volt, hogy lényegében felrúgta az elődei és az EU, illetve az IMF között létrejött hitelszerződést. Spanyolországban az év végén lesznek parlamenti választások, amelyek hasonlóan erőteljes változást hozhatnak az ország kormányzásában - írja elemzésében a CNBC.
Lehet így üzletelni?
Jogos a kérdés, hogy a lázongásoktól hangos politikai környezet mennyire nehezíti meg az üzleti vállalkozások tevékenységét. Spanyolországban különösen zavaros a helyzet. Miközben az emberek általában kiábrándultak a hagyományos pártokból és a Podemos a közvélemény-kutatások szerint szorosan a korábbi váltópártok, a jobboldali, jelenleg kormányzó Néppárt és az ellenzéki szociáldemokraták nyomában lohol, a gazdaság a fellendülés jeleit mutatja.
Az eurózóna gazdasága is megmozdult, ezen belül a spanyol gazdaság elég jól lábra kapott. Bár egy új, ismeretlen, nehezen kiszámítható párt hatalomra kerülésének esélye jelentős változások lehetőségét is magában hordozza, az üzleti világ jelenleg nem törődik ezzel. A félelmeket felülírják a korábbinál kedvezőbb európai gazdasági kilátások - idézi a CNBC Ben Mayt, az Oxford Economics üzleti iskola eurózónával foglalkozó közgazdászát. Spanyolországban elég erőteljes a gazdasági növekedés - pillanatnyilag ez határozza meg az üzleti hangulatot.
Nyugi, majd meglátjuk
A lehetőség a Podemos jól szerepel a parlamenti választáson, egyelőre másodlagos kérdés az üzleti világban. Ha azonban a párt továbbra is erősödik, akkor a szavazás közeledtével egyre nagyobb hatása lehet az gazdasági folyamatokra az esetleges politikai fordulatnak - folytatta fejtegetését a szakértő. A következő hónapok talán legnagyobb kérdése, hogy mit tud felmutatni Görögországban a Sziriza.
Az a tény, hogy a görög párt, amely a Podemos szoros szövetségese, egyelőre nem bizonyul sikeresnek - legalábbis eddig nem volt képes új megállapodást kötni az országot hitelező donorokkal -, komoly hatással lehet a spanyol szavazók döntésére is. Az ingadozó választók úgy gondolhatják, hogy nem vezet sehova, ha országuk keménykedik a többi eurótagállammal és Brüsszellel - véli Vincenzo Scarpetta, az Open Europe kutatócsoport politikai elemzője.
Növekedés kéne
A lanyha gazdasági növekedés a proteszt pártként működő új politikai erők esélyeit javítja, ezért aztán a hagyományos pártoknak elemi érdekük, különösen azoknak, amelyek éppen kormányoznak, hogy gyorsítsák országuk GDP-jét - mondja Scarpetta. Ez tükröződik a kormányfők mondanivalóján. Francois Hollande francia államfő vagy Matteo Renzi olasz miniszterelnök nem véletlenül helyezi a hangsúlyt arra, hogy módosítani kell az eurózóna gazdaságpolitikáját. Kevesebb költségvetési egyensúlyjavító intézkedést és több növekedésserkentő beruházást akarnak.
Emiatt aztán Scarpetta szerint két táborra oszlik a közös európai valutát használó országok közössége. Az egyik az ismert északi szárny - Németország, Hollandia, Finnország -, amely fiskális héjának tekinthető. Szerintük a továbblépés receptje a költségvetések rendbe tétele nyakon öntve jó adag versenyképesség-javító reformmal. A másik szárny - Franciaországgal és Olaszországgal az élen - a befektetések pörgetésére helyezné a hangsúlyt.