A Nemzeti Front vezetősége kedden tartja ülését a Párizshoz közeli Nanterre-ben, amelyen értékelik a két választást. A 89 éves pártalapítót nem engedték be az épületbe, amely előtt a párt biztonsági szolgálata állta el az útját a lelakatolt rács előtt, amikor kamerák kereszttűzében odaért. Miután Jean-Marie Le Pen elment, az őrök a rácsot felhúzták.

"A Nemzeti Front elképesztő vereségeket szenvedett el. A demokratikus és köztársasági szabály lemondást diktál ilyen körülmények között" - mondta Le Pen a helyszínen francia újságíróknak. "Tudjuk, hogy a Nemzeti Frontnál nem szokás a hála. Emlékeztetek mindenkit, hogy ha nem adtam volna 9 millió eurós hitelt a Nemzeti Frontnak, nemcsak hogy a nemzetgyűlési választásokon, de az elnökválasztáson sem tudtak volna indulni" - tette hozzá.

A Nemzeti Front alapítóját az 1990-es évek kezdete óta nyolc alkalommal ítélték el rasszista vagy holokauszttagadó kijelentései miatt. Lánya, Marine Le Pen, aki 2011-ben vette át a párt irányítását, tartózkodik a hasonló nyilatkozatoktól, s tudatosan próbálja meg a pártját szalonképesebbé tenni. Apját a gázkamrákról tett kijelentésének megismétlése miatt 2015-ben ki is zárta a Nemzeti Frontból. A döntést Jean-Marie Le Pen megtámadta a bíróságon, amely visszahelyezte a tiszteletbeli elnöki pozícióba. Apa és lánya azóta politikai ellenfélnek tekinti egymást.

"Marine Le Pen kurtizánokat akar maga körül. Viszolyog a vitáktól, viszolyog az ellentmondástól" - hangsúlyozta Jean-Marie Le Pen.

Marine Le Pen az elnökválasztás május 7-i második fordulójában 33 százalékos támogatottsággal és mintegy 10,7 millió rekord számú szavazóval alulmarad Emmanuel Macronnal szemben. A párt nem titkolt célja legalább negyven százalékos eredmény elérése volt.

A vasárnapi nemzetgyűlési választásokon a Nemzeti Frontnak az volt a célja, hogy legalább 15 mandátumot szerezzen és frakciót tudjon alakítani. A párt végül 6,5 millió választónak köszönhetően nyolc képviselői helyet szerzett az alsóházban, ahol eddig két képviselője volt.

A Nemzeti Fronton belül egy erős törésvonal rajzolódott fel az elmúlt években. Az egyik oldalon a baloldalról érkezett Florian Philippot alelnök által képviselt szuverenista program hívei állnak. Ennek a programnak az alappillére az eurózónából történő kilépés és a nemzeti valuta visszaállítása. Az elnökválasztási kampányban Marine Le Pen ezt a vonalat képviselte. A másik tábor elnapolná a monetáris kérdést és értékrendje alapján a jobbközép Köztársaságiak jobb szárnyához közelítene. A párt várhatóan 2018 elején tart kongresszust, ahol erről a kérdésről is döntenie kell a tagságnak.