Olaszország példájával illusztrálja a Bloomberg, hogyan erősödik az európai üzleti szféra szereplőinek aggodalma a populista-nacionalista politikai erők térnyerése miatt. A Velence közelében lévő Rosignano városában működő Solvay SA vegyipari gyár, a régió legnagyobb munkaadója, nemrégen kapott egy 120 millió eurós tőkeinjekciót abból a célból, hogy javítsa az energiafelhasználás hatékonyságát, illetve hogy jobban alkalmazkodjon a környezetvédelmi előírásokhoz.

Marco Colatarci, a belga központtal működő vállalat olaszországi igazgatója leült a település júniusban megválasztott populista kormányának egyik tagjával, hogy egyeztessenek a beruházás egyes részleteiről. Kénytelen volt azonban dolga végezetlenül felállni a tárgyalóasztal mellől, mivel a római kormány után helyhatóság sem kötelezte el magát a külföldi cégek olaszországi beruházásainak védelme mellett.

Fityisz a nagy projekteknek

Az energiaigényes tevékenységet folytató vegyipari cégnek arra lett volna szüksége, hogy Róma elkötelezze magát a Kaszpi-tengeri gázt Olaszországba eljuttató Adria-gázvezeték (TAP) megépítése mellett. A radikális jobboldali Liga és a szintén radikális, de baloldali Öt Csillag koalíciójával megalakult kormány felülvizsgálja a nagy projekteket, köztük a TAP-ot, mert az ezekre fordítandó állami forrásokat a koalíciós pártok választási ígéreteik teljesítésére akarják költeni.

Ezért aztán késhet a gázvezeték meghosszabbítása Olaszországba, annak ellenére, hogy eurómilliárdos magánbefektetést vonzott azzal az ígéretével, hogy a rajta érkező gáz a jelenleginél olcsóbb energiaforrással láthatja el a vállalatokat. Colatarci szerint a kormány energiapolitikája ronthatja a cégéhez hasonló üzemek versenyképességét.

Politikai bizonytalanság

A politikai bizonytalanság fokozódása még Olaszországban is szokatlan, pedig ebben az országban 65 kormány váltotta egymást a második világháború óta. A jelenleg kormányzó páros politikája egymással is ütközik. Az Öt Csillag a szegény dél-olaszországiak körében erős, főként a környezetvédelemmel, a tiszta energiával kampányol és ellenzi a nagy infrastruktúra-fejlesztéseket. A Liga fő támogatói a jómódú észak-olaszországi kis- és középvállalkozók.

Ennek eredménye, hogy felülvizsgálják a TAP építését, illetve a Lyont, Franciaország második legnagyobb városát és Torinót összekötő gyorsvasút tervét. Az utóbbi a kereskedelem felpörgetését ígéri, ám a kormánypártok szerint ez nem elég jó indok arra, hogy az állam 10 milliárd euróval (a paksi bővítésre adott orosz hitellel megegyező összeg) támogassa a beruházást.

Ez nem jelenti azt, hogy spórolni akarnak a költségvetésben, ellenkezőleg: olyan ígéretek teljesítésére akarják fordítani a pénzt, mint például az állampolgári alapjövedelem bevezetése. Ennek érdekében lemondanának az államadósság csökkentéséről is, amire az olasz államkötvények eladásával reagáltak a pénzügyi befektetők és a római vezetés összeakasztotta a bajszát a költségvetési fegyelem felett őrködő brüsszeli bürokratákkal. Ez tovább növeli a politikai bizonytalanságot, rontja az üzleti környezetet.

Nem csupán Olaszországban

A populista politika erősödőse Európa mellett az USA-tól Brazíliáig a világ minden részén teszteli a vállalatok tűrőképességét. - A populizmus az emberek félelmére épít, nem kínál megoldásokat - mondja Pierre Gattaz, a 34 ország számos vállalata érdekében lobbizó, brüsszeli BusinessEurope elnöke. Ez nem csupán az ipari tevékenység zavartalanságát veszélyezteti, hanem a nyugati gazdasági és társadalmi modellt is. A nemzeti erődök építése, amivel a nacionalisták házalnak a választóknál, egyenes utat jelent a társadalmak elszegényedéséhez és a szerencsétlenséghez.

Az óvatos vállalatvezetők a nyáron értek türelmük határára, amikor Németországban heves bevándorlóellenes demonstrációk robbantak ki. A Siemens menedzsmentje arra figyelmeztetett, hogy az ilyen jelenségek elriasztják a képzett külföldi munkavállalókat. Az RWE energiaszolgáltató arra hívta fel a figyelmet, hogy a nacionalista bezárkózás az európai energiahálózatok szétszaggatásával fenyeget.

Csak óvatosan!

A vállalatok óvatosságát indokolja, hogy a közvetlenül a fogyasztóknak értékesítő cégek tartanak attól, hogy elriasztják nacionalista szavazó vevőiket, ha ostorozzák kedvenc pártjaikat. Emellett vannak olyan országok, például Lengyelország, ahol évek óta a radikális jobboldali Jog és Igazságosság kormányoz, ahol jól muzsikál a gazdaság, az üzleti világ elégedett a helyzetével.

Miközben a populista politika veszélyezteti a politikai rendszerek stabilitását, nem egységes irányzatról van szó, amelynek regnálása mindenütt ugyanolyan hatással jár - mondja Maria Demertzis, a Bruegel Intézet igazgatóhelyettese. Ugyanakkor az instabilitás ellenkezik a reálgazdaság és a pénzügyi szektor szereplőinek érdekével, és az ideges piacok nem sok jót ígérnek.

A fotó forrása: Reuters