Január van, és a zöldellő legelőkkel körülvett, elhagyatott műhószalag köti össze a svájci Gstaad falut, amely 1050 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik és a mellette lévő síközpontot. Les Contamines, a Mont-Blancra néző francia üdülőhely a hóhiány miatt éppen lemondta a hétvégi telemark-világkupa-síversenyt. Ausztriában is sok helyütt latyakos hó és zöldellő hegyoldalak fogadják a síelőket.

Európa legfontosabb téli sportoknak otthont adó hegysége az Alpok komoly illusztrációval szolgál idén az éghajlatváltozás egyre inkább érezhető hatásairól - írja összefoglalójában a Bloomberg. Az olvadó hó és gleccserek nyomán régi repülőgéproncsok és régen elveszett hegymászók holtteste kerül a felszínre. Eközben a világ síterepeinek túlnyomó többsége már a mesterséges hóra támaszkodik a hótakaró növelése és a szezon meghosszabbítása érdekében, de a december végi rekord enyhe időjárás miatt bizonyos területeken már nem is lehet havat készíteni (a zöldellő síterepekről itt és itt nézegethet képeket).

Franciaországban, akárcsak Magyarországon, rekordhőmérséklettel búcsúzott az óév, szilveszter éjjel 11  Celsius fok volt a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet. Svájc kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, az átlaghőmérséklet növekedése nagyjából 2 fokos volt az elmúlt 150 évben.

Az ORF.at tudósítása szerint Ausztriában sem jobb a helyzet. Az alsó-ausztriai Puchberg am Schneebergben 19,7 fokot mértek újév napján. Még soha nem volt ilyen meleg januárban ezen a meteorológiai állomáson. Új, 19,5 fokos januári rekordot mértek újév napján a Gutenstein feletti Mariahilfbergen (Alsó-Ausztria). Ugyanez vonatkozik néhány hegyi állomásra is: a Raxon 12,6 fok vagy a Zell am See melletti Schmittenhöhén, közel 2000 méteres magasságban 12,3 fok volt. Ráadásul nem csak nappal volt kiugróan meleg, hanem éjszaka is.

A svájci Hó- és Lavinakutató Intézet (Institute for Snow and Avalanche Research) szerint a század végére csak a 2500 méter feletti üdülőhelyeken lesz elegendő természetes hó ahhoz, hogy továbbra is működjenek a síterepek az Alpokban.

A magasban van még remény, lejjebb viszont váltani kell

Natalie Brezing, a Gstaad Palace szálloda marketingigazgatója szerint a hóhiánya arra kényszeríti az embereket, hogy inkább túrázzanak a hegyekben. Gstaad, amely régóta a gazdagabb vendégek célpontja még viszonylag jól viseli a változásokat. A nagyobb magasságokban fekvő üdülőhelyek, amelyek a brit vagy skandináv síelőket csábítják egyelőre remekül teljesítenek.

A francia Alpokban, 1550 méteren fekvő Tignesben még rendben lévőnek tűnnek a dolgok, az itteni síterep csúcsa 3000 méter felett található. Az üdülőhelyen a szállásoknál már 53 centiméteres a hómélység, a hegyen 172 cm-re emelkedik.

Franciaország, Svájc, Ausztria és Olaszország alacsonyabb szintű üdülőhelyei, amelyek jobban függenek az egynapos kirándulóktól, szenvednek a leginkább. A helyiek inkább túracipőjüket vagy kerékpárjaikat veszik elő,  s persze eközben pénzt is megtakarítanak.  Ez a trend azzal fenyeget, hogy az amúgy is költséges síelést elérhetetlenné teszi azok számára, akik nem engedhetik meg maguknak a tekintélyesebb, magasabban fekvő síterepeket - írja a Bloomberg összefoglalója. Logikus módon egyébként ez a veszély különösen fenyegetheti a hazai síterepeket.

Más problémákat is okoz a meleg időjárás. Az ORF szerint a hóhiány miatt jelenleg sok lejtő jeges, és gyakran nincsenek esési zónák. Ez azt jelenti, hogy a sípályáról kicsúszósíelő gyakran már nem havon, hanem sziklás terepen találja magát, ami komoly veszélyforrás. Már tizenegyen meghaltak Tirol síterepein ebben a síszezonban.

 

Miközben a síelés kevésbé megbízható a döntően jövedelmező karácsonyi szünetben, s síszezonok is évről évre egyre rövidebbek. A mintegy 1800 méter magasan fekvő St. Moritzban a szezon október közepén kezdődött, és május végéig tartott, kevesebb mint egy évtizeddel ezelőtt. Idén november végén nyílt meg, és a tervek szerint április 10-én zárul. 2014 és 2019 között májusban zárva voltak a pályák. St. Moritz legalább nyitva maradhat. Az 1480 méteren fekvő Splugen-Tambo január 2-án bejelentette, hogy további értesítésig leállítja lejtőit a „hóhiány, heves esőzések és magas hőmérséklet miatt”.

A műhóhoz is hideg kell

Napjainkban szinte minden síterület fel van szerelve mesterséges hó előállítására, amely energiaigényes lehet, és paradox módon fokozhatja a bolygót felmelegítő üvegházhatású gázok kibocsátását. A Kínában tavaly megrendezett téli olimpia volt az első, amely szinte teljes egészében a hókészítésre támaszkodott.

A mesterséges hó hatékony előállításához azonban legalább 3 vagy 4 fokos fagypont alatti hőmérsékletre van szükség, amely egyre inkább csak néhány órára érhető el éjszaka. A zöld karácsonyok száma egyre növekszik nagyon gyakori az Alpokban – áll a davosi székhelyű Hó- és Lavinakutató Intézet egy nemrégiben megjelent jelentésében. Az állomások túlnyomó többségén egyértelműen csökken a hóval borított napok száma, függetlenül a tengerszint feletti magasságtól vagy elhelyezkedésüktől - teszik hozzá.

Az Alpokban az elkövetkező napokban várhatóan lehűl az időjárás, egy számjegyű lesz a napi maximum hőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy az előrejelzések szerint a csapadéknak 1500 méter felett már hóként, nem esőként kell esnie. A síelők és a több mint 30 milliárd dolláros európai síipar számára ez nem jöhetett elég hamar.

 

 

 

Törlik a világkupa versenyt

A kedvezőtlen időjárás miatt nem tudják megrendezni a női alpesisízők világkupa-sorozatának csütörtökre tervezett műlesikló versenyét Zágrábban. A nemzetközi szövetség közleményében kiemelte, hogy a térségben szokatlanul enyhe az időjárás, a hőmérséklet magas, a szél erős.
A szerdai versenyt Zágrábban a már akkor sem ideális körülmények ellenére még megtartották - miként a férfiaknak hasonló viszonyok között a garmisch-partenkircheni viadalt is -, de a csütörtökit már kénytelenek voltak lemondani.