Andrej Babis cseh pénzügyminiszter kizártnak tartja, hogy országa 2018 előtt az euró bevezetéséről döntsön. Ezzel a megjegyzésével ő fogalmazta meg a prágai vezetők közül a kifejezetten szkeptikusnak mondható álláspontot. Magyarország és Lengyelország is vállalta a 2004-es uniós csatlakozáskor, hogy bevezetik az eurót, de jelenlegi kormányaik lényegében hallani sem akarnak a lehetőségről - derül ki a Financial Times tudósításából
A cseh vezetés egy része, nem is akárkik: az államfő és a miniszterelnök azonban erősen támogatja a valutaváltást.
A helyzetet bonyolítja, hogy Babis nem egyszerűen a kormányfő kinevezettje, hanem az országot irányító koalíció egyik pártjának feje és a pénzügyek irányítása mellett miniszterelnök-helyettes is. Nem támogatom az eurót, legalábbis egy ideig nem - fejtegette. Meg kell vitatnunk a bevezetés előnyeit és hátrányait, de az ezzel kapcsolatos terv kidolgozása nem ennek a kormánynak a feladata.
Kerekasztal
Milos Zeman államfő viszont lelkes híve a közös európai valuta átvételének. Ennek jegyében május 31-ére tanácskozást hívott össze, amelyre várja Bohuslav Sobotka miniszterelnököt és Miroslav Singert, a prágai jegybank elnökét. A kerekasztal-beszélgetés célja az lenne, hogy felgyorsítsák a valutaváltással kapcsolatos előkészületeket.
Babis azonban szkeptikus. Az elnök és a miniszterelnök támogatja a gyors belépést, ám én csak figyelem, hogy mi történik - mondta. Mi lesz az eurózónával, ha Görögország összeomlik. A görög állam fizetésképtelen. Ezt mindenki tudja. A kérdés az, hogy hol csapódik le az államcsőd költsége? A Nemzetközi Valutaalapnál? Az Európai Központi Banknál? Más bankoknál? Vagy az eurózóna lakosságánál?
A pénzügyért emellett az is aggasztja, hogy a bevezetés előtt jelentős költségeket kell vállalni - a technikai átállással, a bankjegyek cseréjével kapcsolatban -, továbbá a prágai központi bank elveszti függetlenségét. Végül, de nem utolsósorban ott a nagy kérdés: milyen árfolyamon hajtsák végre a cserét. A vásárlóknak 22 korona/eurós szint lenne jó, az exportőröknek 27 koronás szint.
Nyekergő együttműködés
Szakértők szerint az euró átvétele ügyében látható nézeteltérés tovább nehezítheti a kormányfő és a pénzügyminiszter amúgy is feszült viszonyát. Az előbbi karrier politikus, míg az utóbbi Csehország második leggazdagabb embere, aki nem szerzett politikusi tapasztalatokat 2014 januárja előtt, amikor elvállalta a pénzügyminiszteri megbízatást. Viszonyuk nem volt igazán barátságos, de eddig képesek voltak ezt kezelni - tovább bírták egymás mellett, mint azt sok elemző feltételezte.
Sobotka, akinek szüksége van Babis és pártja, az ANO támogatására ahhoz, hogy megtarthassa a hatalmát, azt mondta, hogy a lehető leghamarabb be kellene vezetniük az eurót. Eközben Babits tett még egy kemény megjegyzést az EU-val szemben. Kijelentette, hogy Csehország nem szándékozik egy centet sem befizetni az új befektetési alapba. Az ország gazdasága olyan kiváló állapotban van, hogy nincs szükségük azokra a infrastruktúra-beruházásokra, amelyeket ebből a forrásból finanszírozhatnának.
Az alap felállítását Jean-Clauda Juncker, az Európai Bizottság elnöke kezdeményezte tavaly őszi megválasztása után. Célja az lenne, hogy az uniós források mellé magántőkét vonjon be a gazdasági növekedést segítő projektjei finanszírozásához. A kelet-közép-európai vezetők úgy látják, hogy főként az energiaipar korszerűsítéséhez járulhatnának hozzá az új alap beruházásai.