Nem fogadta el a spanyol kormány egyoldalú hiánycélemelését az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácsa (eurócsoport), de annyit azért tudomásul vettek, hogy a korábban tervezett 4,4 százalékos GDP arányos deficit helyett 5,3 százalék lehet a költségvetésen tátongó lyuk. Mariano Rajoy kormányfő meglepte és kissé felbosszantotta kollégáit azzal, hogy a március 2-ai uniós csúcson bejelentette: 5,8 százalékra emelik az idei célt. Erről Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport vezetője a testület tegnap esti ülése után lakonikusan ennyit mondott: az 5,8 százalékos deficit halott.

Puhítandó kijelentését hangsúlyozta, hogy sokkal fontosabbnak tartja Mardidnak azt az ígéretét, hogy 2013-ban a korábbi vállalásnak megfelelően három százalékra szorítják le a hiányt. Juncker szerint helyénvaló, hogy nem kényszerítik bele Spanyolországot egy olyan túlerőltetett, ostoba költségvetési konszolidációba, ami a jelenleginél is nehezebb helyzetbe sodorná az eurózóna negyedik legnagyobb gazdaságát. Ezért a kilalkudott hiánycél "egészséges keveréke a hiánycsökkentésnek és a józan észnek".

Az unió az erősebb kutya

Az európai döntéshozó szervezeteknek meg kell mutatniuk, hogy nem a levegőbe beszéltek, amikor a tavaly decemberben és idén márciusban elfogadták az új, a korábbinál szigorúbb fiskális szabályokat. Jelezniük kell, hogy ezek érvényesítésében nem papírtigrisekként lépnek fel, hanem igazi karmokkal és fogakkal rendelkező falkavezérekként, amelyek rendet tartanak a területükön - értékeli a döntést a Bloomberg.

Ezért aztán Luis de Guindos spanyol gazdasági miniszter kénytelen volt csendben távozni az eurócsoport tanácskozásáról, nem kommentálta az 5,8 százalék váratlanul határozott elutasítását. Görögország viszont harapás helyett ezúttal simogatást kapott: a testület a kötvénycsere sikeres lebonyolításának jutalmaként hozzájárult a 130 milliárd eurós második görög segélycsomag elindításához.

Brutális két év lesz

Spanyolországnak a görög és a portugál megszorításokhoz hasonló, herkulesi erőfeszítéseket kell tennie a következő 20 hónapban ahhoz, hogy 2013 végére három százalékra szorítsa le költségvetési hiányát - ismerték el a pénzügyminiszterek. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa részben ezzel, részben pedig azzal indokolta a könnyítést, hogy a tavalyi deficit a tervezett hat helyett 8,5 százalék lett, főként az önkormányzatok elszálló büdzséje miatt.

Madrid 30 milliárd euró értékű kiadáscsökkentést tervez 2012-re annak ellenére, hogy a GDP várhatóan 1,7 százalékkal zsugorodik. Ennek a felét már intézkedésekbe is foglalták - például emelik az személyi jövedelemadót. Ugyanakkor az eurócsoport ennél kissé többet vár, ezt fejezi ki, hogy fél százalékpontot lefaragtak a kormány deficitcéljából. A költségvetés állapotával kapcsolatos aggályok miatt a tízéves spanyol állampapírok hozama az utóbbi hetekben magasabb volt a hozzájuk hasonló olasz kötvényekénél, miközben egy hónapja még pont fordított volt a helyzet.

Nagy tűzfal, nagy per

Rehn arra kérte az eurócsoportot, hogy dolgozzon ki lehetőségeket arra, hogyan növelhetnék az eurózóna júliusban felálló stabilitási alapjának (ESM) 500 milliárd eurós tőkéjét. A javaslatokat a március 30-án esedékes következő értekezlet elé viszik. Ez a kérés az első jele annak, hogy Németország feladhatja az ESM forrásbővítésének ellenzését, azaz megnyílhat az út azelőtt, hogy az ideiglenes stabilitási alapban (EFSF) maradt tőkével 750 milliárd euróra bővítsék az adósságválság tovaterjedése elé emelt tűzfalat.

Új fejlemény, hogy ügyvédek egy csoportja 110 görög kötvényeket birtokló befektető megbízásából pert indított a kötvénycserében részt vevő bankok és a görög állam ellen veszteségeik megtérítése érdekében. A hamburgi iroda Washingtonban nyújtotta be keresetét, amelyről annyit árult el, hogy ügyfelei jellemzően 100-500 ezer euróért vásároltak görög állampapírokat, a legnagyobb befektetés hárommillió euró. Azt nem közölték, mely bankokat perlik.