A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A fordulatot az hozta meg, hogy lemondott Kader Arif, aki az Európai Parlament (EP) megbízottjaként vizsgálta a megállapodás megkötésének folyamatát. A megbízott ezzel tiltakozott az ellen, hogy a szerződést aláíró kormányok a nyilvánosság kizárásával készítették elő a megállapodást − írta a BBC −, hogy nem konzultáltak a civil társadalom szervezeteivel, illetve nem vették figyelembe az EP ajánlásait sem. Az ACTA bírálói szerint a szerzői jogok védelmének kiterjesztése az internet világára − úgy, ahogy azt a szerződés teszi − utat nyit a cenzúra előtt. A heves internetes tiltakozás és egyes kormányzati portálok ellen indított támadások mellett Lengyelországban és Írországban utcai demonstrációk is voltak az ACTA-t aláíró kormány ellen. Az USA-ban a hasonló jogszabályt (SOPA) visszavonták a törvényhozás elől az előterjesztő szenátorok, miután ismert portálok − például a Wikipedia − egynapos szünettel tiltakoztak ellene.

Kapcsolódó

Az ACTA-t három tucat ország − köztük az USA, illetve Szlovákia kivételével a visegrádi országok, tehát Magyarország is −, valamint az EU is aláírta, de még sehol nem ratifikálták. A szerződést kereskedelmi megállapodásként kezelték, ezért a róla folyó tárgyalások nem voltak nyilvánosak. Ez vezetett el aztán az ACTA elleni egyik legfontosabb vádhoz, nevezetesen ahhoz, hogy aláírói egyfajta világkormányként viselkedve titokban akarják cenzúra alá vetni a világhálón folyó kommunikációt. További súlyos kifogás az ACTA ellen, hogy kriminalizálja a szerzői jogok megsértését. A paktum bűncselekménynek nyilvánítja a védett tartalmak "kereskedelmi szintű" terjesztését, ám ezt részben azonosítja a "széles körű" terjesztéssel − derül ki David Meyer, a ZDNet UK egyik blogistája írásából. Így akár egy közösségi site-on posztolt tartalom is az ACTA hatálya alá kerülhet, hiszen ahogy felkerült az internetre, azonnal "széles körben" elérhetővé vált. Sok bíráló szerint a szerződés spicliskedésre, azaz ügyfeleik adatainak kiszolgáltatására kényszeríti az internetszolgáltatókat − a jogszabály szerint a bíróság a szolgáltatók együttműködésével lekérhet ilyen adatokat.

Az ACTA nem definiálja a szerzői jogok fogalmát, hanem visszautal elődje, a TRIPS egyezmény meghatározására. Ennek alapján Meyer jogosnak tartja a szerződés kritikusainak "gyógyszer" hasonlatát. Eszerint ha az ACTA-nak megfelelően szabályoznák az eredeti és generikus gyógyszerek gyártóinak jogviszonyát, akkor az előbbiek bármikor betiltathatnák az utóbbiak tevékenységét. A generikus-gyártók olyan vagy azokhoz hasonló szereket állítanak elő - olcsóbban az eredeti medicináknál −, amelyek szabadalmi jogai lejártak.

A kormányok kereskedelmi szerződésként kezelték az ACTA-t, ezért nem voltak nyilvánosak a róla folyó tárgyalások.
Még egyetlen aláíró ország parlamentje sem ratifikálta a megállapodást.
Nem egyértelmű, mit jelent a jogvédett tartalmak "kereskedelmi szintű" terjesztése.
Az ACTA alapján a bíróságok az internetszolgáltatókkal együttműködve megszerezhetik az utóbbiak ügyféladatait.
A szerződés szövege alapján lehetséges, hogy a hatóságok lezárathatnak internetes site-okat.
Tisztázatlan a pénzbüntetések kiszámításának az alapja.