Orbán szereti utálni Brüsszelt címmel közöl összefoglalót a magyar miniszterelnök Európa-politikájáról a német Deutsche Welle (DW) hírportálja. A cikk megállapítja, hogy a magyar miniszterelnök nem csinál titkot az EU-val szembeni kritikájából, ám eszébe sem jutna, hogy nyílt szakításig vigye a konfliktust Brüsszel és Budapest között. Orbán Viktor március első felében egy héten belül gyökeresen más arcát mutatta külföldön és saját hazájában.
Az Európai Néppárt kongresszusán Európa-pártinak mutatkozott, például gratulált José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének az eurózóna adósságválságának sikeres kezeléséhez. Emellett arra biztatta az európai államokat, hogy a krími válságra válaszul álljanak ki demokratikus értékeik mellett.
Egy héttel ezt követően választási nagygyűlésén több százezer támogatója előtt egészen más hangot ütött meg. Arról beszélt, hogy Magyarország ellenségei jóval nagyobbak és erősebbek, mint az ország. Ezzel az EU brüsszeli főhadiszállásán dolgozó tisztviselőkre utalt. Kormányának meg kell védenie a magyar családokat a profitéhes cégektől, a monopóliumoktól, a kartellektől és az imperialista bürokratáktól - tette hozzá. Az utóbbi megint csak az Európai Bizottságra és az uniós tisztviselői karra tett utalás volt.
Nacionalista tirádák
Az ilyen nyilvános szereplések jellemzőek Orbánra, aki szeret mérsékelt Európa-barátként megjelenni külföldön, ám egészen más szerepet játszik a hazai politikai porondon. Amióta 2010-ben a pártja, a Fidesz kétharmados többséget szerzett a magyar törvényhozásban, ő is, és a párt is retorikailag egyre nagyobb távolságot tart Európától és az EU-tól.
A DW idézi Tamás Gáspár Miklós filozófust, aki szerint Magyarországnak új állami ideológiája van, amit euroszkeptikussággal vegyített nacionalizmusnak és etnicizmusnak nevez.
A 2014-es választási kampányt a Fidesz azzal alapozta meg, hogy harcot hirdetett a magyar fogyasztók zsebéhez mérten viszonylag magas rezsiköltségek ellen. A kormány kétszer mérsékelte ezeket a kiadásokat - nyilvánvalóan ajándékot adva a választóközönségnek, amely a Fidesz népszerűségének növelésével fejezte ki háláját. Az akcióval párhuzamosan nacionalista propagandakampányt folytattak a külföldi energiaszolgáltatók ellen, amelyek eközben azt vizsgálják, hogy a jelentős egyoldalú árcsökkentések megsértik-e az uniós jogot.
Betartanak Brüsszelnek
Szakértők szerint a magas költségek oka az eltúlzott, 27 százalékos áfa és az, hogy bizonyos szektorokban állami monopóliumok működnek. Orbán és a Fidesz ezzel szemben azt akarja elhitetni a nagyérdeművel, hogy a külföldi vállalatok - az EU segítségével - igazolhatatlan pluszprofitot zsebelnek be a magyar fogyasztók rovására. Ugyanakkor a kormány az EU-ellenes retorika ellenére jelenleg nem tervezi az ország kiléptetését az unióból. A Fidesz politikusai és a párttal baráti viszonyt ápoló üzletemberek jelentős hasznot húznak a mezőgazdaságot támogató uniós alapokból. Ennek az ágazatnak igen nagy a súlya a magyar gazdaságban.
Budapest ezzel egyidejűleg kelet felé igyekszik bővíteni gazdasági kapcsolatait. Orbán januárban írta alá a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szerződést Vlagyimir Putyin orosz államfővel, majd néhány héttel ezután Pekingbe utazott, hogy üzletet ajánljon: ha több kínai befektetés érkezik Magyarországra, Budapest nem fog beleszólni Kína belső ügyeibe. Orbán zavarodottnak tartja az EU-t jelenlegi formájában, amellyel szemben a tagállamoknak nagyobb önállóságot engedő nemzetek Európáját ajánlja. Ezzel a konzervatív értékek erősítése mellett érvelő euroszkeptikusok táborába áll be.
Orbán kelet felé fordulása következményekkel jár az EU-ra nézve - mondja Dariusz Kalan, a Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének politológusa. Kína és Oroszország hasznot húzhat Budapest különállásából, ez ugyanis megkönnyíti Pekingnek és Moszkvának, hogy továbbra is külön-külön tárgyaljon az uniós tagállamokkal, amivel gyengítik Brüsszelt.
Igenis, meg nem is
A magyarok többsége nem támogatja teljesen a kormányfő és a kormánypárt Európa-ellenes lépésit. A közvélemény-kutatások szerint ugyan évről évre egyre többen gondolkodnak negatívan az EU-ról, de a közösséggel kapcsolatos pesszimizmus jóval gyengébb az uniós átlagnál. Az elutasítás alapja, hogy nagyon sokan látják úgy: az EU-csatlakozást rengeteg hibával hajtotta végre az ország elitje. Egyrészt a vártnál sokkal nehezebb lehívni az uniós forrásokat, másrészt ezek jelentős része visszakerül a nyugati tanácsadó és szállító cégekhez.
Az EU bővítse a belépő országok piacainak megnyitásával, liberalizálásával kiváló üzleti lehetőségeket nyitott a nyugati cégek előtt, ám csatlakozók számos gazdasági ágazatának, vállalatának összeomlásával járt. Ugyanakkor Magyarország tartozik is a külföldi cégeknek: a multik termelékenyebbek, gyorsabban nőnek, mint a helyi vállalkozások és jobban megfizetik az alkalmazottaikat. Ezek fizetik be a költségvetésbe a vállalati adók nagyját és a régiók, ahol megtelepednek, fejlődésnek indulnak.