A lengyel ellenzék taktikázott, és most úgy érzi hogy átverték - derül ki az onet.pl hírportálon megjelent elemzésből, amely a május 10-ei elnökválasztás elmaradásának hátterét firtatja. A legnagyobb ellenzéki erő, a mérsékelt jobboldali Polgári Platform (PO) vezetői tárgyalásokat folytattak Jaroslaw Gowinnal, a mélyen konzervatív Egyetértés párt vezetőjével, amely tucatnyi képviselőjével részese az országot kormányzó koalíciónak. A közös nevező az volt, hogy mindkét párt úgy vélte: az elnökválasztás május 10-ei megtartása a koronavírus-járvány kellős közepén antidemokratikus lett volna.

A PO bölcs vezetői azt gondolták, meg tudják győzni tárgyalópartnerüket arról, hogy vezessék be természeti katasztrófa sújtotta állapotot, amit az alkotmány ismer. Ez lehetővé tette volna, hogy az elnökválasztást elhalasszák, majd miután a veszélyhelyzet elmúlt 90 napon belül meg lehetett volna tartani a választást. Ha Gowin belement volna ebbe, akkor kijátszotta volna Jaroslaw Kaczynskit, a nagyobb kormánypárt, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) elnökét, Lengyelország tényleges vezetőjét, aki az utolsó pillanatig ragaszkodott ahhoz, hogy május 10-én legyen az elnökválasztás.

Kapcsolódó

Ellentétes számítások

A PO azzal számolt, hogy a halasztás nyomán akkor lett volna a szavazás, amikor éppen tetőzik a koronavírus-járványt követő gazdasági válság, az emberek tiltakozó szavazatokat adtak volna le a kormány ellen, azaz nem Andrzej Duda elnököt, a PiS jelöltjét támogatták volna, hanem az ellenzéki indulókat. Kaczysnki viszont éppen ezért akarja a lehető leghamarabb letudni az elnökválasztást. Az ellenzéki párt azért dühös, mert Gowin végül Kaczynskivel egyezett meg arról, hogy később, de még Duda jelenlegi mandátumának augusztus 6-ai lejárta előtt tartsák meg az elnökválasztást.

Ezt egy politikai trükkel valósítják meg. A kormány és az országos választási bizottság nem szervezi meg május 10-ére a választást, így a legfelsőbb bíróság utólag érvénytelenítheti azt, mondván: nem tartották meg. A legközelebbi dátum, amelyen a lengyelek szavazhatnának, május 23., ami eredetileg a második forduló időpontja lett volna. Az ellenzék attól tart, hogy a kormánypártok megpróbálják ezen a napon lebonyolítani tisztán levélszavazással az elnökválasztást.

Egyedül a baloldal jött ki eddig viszonylag jól az alkudozásból, ugyanis nem tárgyaltak Gowinnal. Ők azt javasolják, hogy a kialakult káoszban az összes parlamenti párt részvételével kerekasztal-tárgyalásokon tegyenek rendet. Ezzel az ötlettel az a gond, hogy ha a kormánypártok belemennének, beismernék, hogy nem urai a helyzetnek.

Mit akar Kaczynski?

Jaroslaw Kaczynski olyan római katolikus egyházzal összefonódó diktatúrát akar kiépíteni Lengyelországban, amely az 1970-es években Portugáliában António Salazar, illetve Spanyolországban Francisco Franco vezetése alatt működő rezsimhez hasonlít - mondta az EUobserervernek Radek Sikorski, a PO képviselője, aki a párt korábbi kormányaiban 2007 és 2014 között Lengyelország külügyminisztere volt. Szerinte a PiS elnöke azt gondolja, hogy egy a németországi Bajországra hasonló országot épít, amelyben az erős tradíciók találkoznak a modern gazdasággal, ám valójában az 50 évvel évvel ezelőtti Dél-Európa politikai viszonyai közé viszi vissza az országot.

Ez kissé eltérni látszik Orbán Viktor koncepciójától, aki tavaly a bálványosi szabadegyetemen úgy fogalmazott, hogy Magyarországon "létrejött egy illiberális állam és egy valódi államelméleti, politikaelméleti modell, egy sajátos kereszténydemokrata állam", amelynek ellenfelei a liberális demokrácia hívei. (Ebben nem látszik, hogy az egyház külön kiemelt szerepet játszana azon túl, hogy az állam kereszténydemokratának minősül - a szerk.)

Sikorski Edward Gierekhez, a Lengyelországot szintén az 1970-es éveken vezető kommunista pártfőtitkárhoz is hasonlítja Kaczynskit, miután Gierek kommunista-nacionalista volt, aki egy viszonylag puha, pazarló diktatúrát üzemeltetett. A különbség az, hogy ő az akkori szocializmus lehetőségeihez képest igyekezett modernizálni a gazdaságot, míg a PiS első embere nem foglalkozik ezzel, hanem a környezetében kialakított klikkel vezeti az országot. Jellemző rá, hogy nincs se jogsija, se internet-hozzáférése, külföldön csak miniszterelnöksége idején járt. Egyedül él a macskájával.