Az Európai Bizottság szeptember 24-én utalta a luxembourgi székhelyű bíróság elé a lengyel jogszabályok miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli testület gyorsított eljárást, valamint a vitatott jogszabály előtti helyzet visszaállítására szolgáló ideiglenes intézkedéseket kért.

A lengyel igazságügyi reform keretében 65 évre csökkentették a legfelsőbb bíróság tagjaira vonatkozó nyugdíjkorhatárt. Ezt a testület korábbi 72 tagja közül 27-en már elérték, bár a törvény nyomán közülük csak azokat nyugdíjazták, akik nem jelezték maradási szándékukat. A kormány bírálói szerint ezzel az utolsó független bíróság önállósága is megszűnik az országban.

Miről szól a bírát törvény?

Lengyelországban 2018. április 3-án lépett hatályba a legfelsőbb bíróságról szóló új lengyel törvény, melynek értelmében a legfelsőbb bíróság bíráinak nyugdíjkorhatárát 65 évre csökkentették. Az új nyugdíjkorhatár a törvény hatálybalépésétől alkalmazandó. A legfelsőbb bíróság bírái aktív bírói státuszának a 65. életéven túli meghosszabbítására ugyan van lehetőség, de ehhez be kell nyújtani a bírák tisztségük ellátásának folytatására irányuló szándékát jelző nyilatkozatot és igazolást arról, hogy egészségi állapotuk lehetővé teszi az ítélkezést, valamint a Lengyel Köztársaság elnökének engedélyét.

A törvény szerint a legfelsőbb bíróságon szolgálatot teljesítő azon bírák, akik e törvény hatálybalépése előtt vagy legkésőbb 2018. július 3-án betöltötték a 65. életévüket, kötelesek voltak 2018. július 4-én nyugdíjba vonulni, kivéve, ha legkésőbb 2018. május 3-án benyújtották e nyilatkozatot és ezen igazolást, valamint ha a Lengyel Köztársaság elnöke engedélyezi számukra aktív bírói státuszuk meghosszabbítását a legfelsőbb bíróságon.

A Lengyel Köztársaság elnökét döntése meghozatalakor nem köti semmiféle szempont és határozata nem tartozik semmiféle bírósági felülvizsgálat hatálya alá. A legfelsőbb bíróságról szóló törvény egyébiránt felhatalmazza a Lengyel Köztársaság elnökét arra, hogy 2019. április 3-ig szabadon határozzon a legfelsőbb bíróság bírái számának emeléséről.

Brüsszelnek nem tetszett

Az Európai Bizottság 2018. október 2-án kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított az Európai Bíróság előtt. A bizottság úgy véli, hogy egyrészt a nyugdíjkorhatár csökkentésével és ennek a legfelsőbb bíróság 2018. április 3-a előtt kinevezett bíráira való alkalmazásával, másrészt a Lengyel Köztársaság elnöke számára a legfelsőbb bíróság tagjai aktív bírói státuszának meghosszabbítása tekintetében diszkrecionális jogkör biztosításával Lengyelország megsértette az uniós jogot.

A bíróság ítéletére várva a bizottság azt kérte, hogy a bíróság ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében kötelezze Lengyelországot az alábbi ideiglenes intézkedések meghozatalára:

  • függessze fel a legfelsőbb bíróság bírái nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazását;
  • hozzon meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy a legfelsőbb bíróságnak a vitatott rendelkezésekkel érintett bírái ugyanazon álláshelyen folytathassák tevékenységüket, változatlan jogállással, a legfelsőbb bíróságról szóló törvény hatálybalépése előtti jogosultságok és alkalmazási feltételek fennállása mellett;
  • tartózkodjon a legfelsőbb bíróság e rendelkezésekkel érintett bírái helyére más bírák kinevezésére irányuló bármely intézkedés meghozatalától, valamint a legfelsőbb bíróság új első elnökének kinevezésére vagy a legfelsőbb bíróság irányításáért felelős személynek az új első elnök kinevezéséig az első elnök helyére való kijelölésére irányuló bármely intézkedés meghozatalától;
  • legkésőbb a bíróság (elnökhelyettese) végzésének közlésétől számított egy hónapon belül, majd minden hónapban tájékoztassa a bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet az ezen végzésnek való teljes megfelelés érdekében hozott.

Elfogadták a kérelmet

A most meghozott végzésével a bíróság elnökhelyettese, Rosario Silva de Lapuerta a bizottság kérelme alapján és azelőtt, hogy Lengyelország benyújtotta volna észrevételeit az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében, ideiglenesen helyt ad az Európai Bizottság összes kérelmének az ideiglenes intézkedés iránti eljárást befejező végzés meghozataláig.

A luxembourgi székhelyű törvényszék ítélkezési gyakorlata szerint csak akkor rendelhetőek el ideiglenes intézkedések, ha azok szükségességét a ténybeli és a jogi alapok első látásra valószínűsítik, továbbá sürgősen szükségesek a "súlyos és helyrehozhatatlan károk" megakadályozásához.

Rosario Silva de Lapuerta ezt a döntést egyebek mellett azzal indokolta, hogy a vitatott nemzeti rendelkezéseket már alkalmazni kezdték, ami a legfelesőbb bíróság jelentős számú bírájának, köztük az elnöknek és két tanácselnöknek a nyugdíjazásával járt. E körülmény, amelyhez hozzáadódik ezzel párhuzamosan a Lengyel Köztársaság elnökének jóváhagyásával a legfelsőbb bíróság bírái számának 93-ról 120-ra növelése, valamint a legfelsőbb bíróságon több mint 44 álláshely, köztük az első elnök által betöltött álláshely meghirdetése, továbbá a lengyel köztársasági elnök által legalább 27 új bíró kinevezése, a legfelsőbb bíróság összetételének mély és azonnali átalakulásával jár, amely átalakulás további új kinevezésekkel tovább mélyülhet.

Amennyiben a bizottság által Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek végül helyt kell adni, abból az következne, hogy a legfelsőbb bíróság által a bíróság e kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetről szóló határozatáig meghozott összes határozatot a jogalanyoknak a független bírósághoz való fordulás alapvető jogához fűződő garanciák nélkül hozták meg.

Ezzel kapcsolatban az elnökhelyettes emlékeztet arra, hogy a bírák függetlenségére vonatkozó követelmény a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog lényegéből következik, amely döntő jelentőségű a jogalanyok uniós jogból eredő valamennyi joga védelmének biztosítása és a tagállamok közös hagyományaiból eredő, az EUSZ 2. cikkben felsorolt alapvető értékek, különösen pedig a jogállamiság értéke megőrzésének biztosítása szempontjából.

Az olyan alapvető jog megsértése, mint amilyen a független bírósághoz való fordulás joga így magának a megsértett jognak a természetéből adódóan önmagában súlyos és helyrehozhatatlan kárt jelenthet. A jelen ügyben a legfelsőbb bíróság végső fokon eljáró bíróság jellege és az e bíróság által a bíróságnak a kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetről szóló ítéletének meghozataláig hozott határozatok jogereje lehetővé teszik a jogalanyokkal szembeni súlyos és helyrehozhatatlan kár bekövetkezésének valós kockázata fennállásának megállapítását, amennyiben nem kerül sor ideiglenes intézkedések meghozatalára és a bíróság helyt ad a megsemmisítés iránti keresetnek. Ilyen körülmények között az elnökhelyettes az eljárás jelen szakaszában megállapítja, hogy a sürgősségre vonatkozó feltétel teljesülni látszik.

Az Európai Bíróság közleménye szerint az elnökhelyettes arra is rámutat, hogy amennyiben a kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet el kell utasítani, az ideiglenes intézkedések elrendelése csupán elhalasztja a vitatott nemzeti rendelkezések alkalmazását. E tekintetben az elnökhelyettes úgy véli, hogy az ilyen intézkedések elrendelése nem veszélyezteti jelentős mértékben a szóban forgó nemzeti rendelkezések által követett célkitűzést. Ezzel szemben, amennyiben a kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek helyt kell adni, az ilyen rendelkezések azonnali alkalmazása helyrehozhatatlan kárt jelenthet a független bírósághoz való fordulás alapvető jogát tekintve.

Az Európai Bíróság közleménye emlékeztet, hogy a jelen ügy érdemében a bíróság későbbi időpontban hozza meg jogerős határozatát. Az ideiglenes intézkedések tárgyában hozott végzés nem befolyásolja az alapügy kimenetelét.

Mik lehetnek a következmények?

Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha a bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben a bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett eleget a valamely irányelv átültetésére elfogadott intézkedései bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a bíróság a bizottság indítványa alapján már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.

Varsó elemzi a döntést

Az Európai Bíróság döntésére reagálva a brüsszeli csúcstalálkozókon tartózkodó Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök megerősítette, hogy Varsóba már megérkezett a bírósági döntés. "Biztosan elemezni fogjuk, és aztán állást foglalunk" - fogalmazott az MTI szerint.

A fejleményekre Beata Mazurek, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság szóvivője is reagált. "Lengyelország az Európai Unió tagja, és a hatályos uniós joggal összhangban lép majd" - írta a Twitteren.

Mi történt eddig?

A bírák nyugdíjazására vonatkozó törvény alapján a nyugdíjazásáról szóló döntést kapott Malgorzata Gersdorf, a legfelsőbb bíróság elnöke is, azonban máig nem ismerte el. Tizenhat bíró mandátumának meghosszabbítását kérte, amelyből ötnek Andrzej Duda elnök meg is hosszabbította a szolgálati idejét - írja az MTI.

Egy májusban meghirdetett pályázat alapján Duda nemrégen 37 új bírót nevezett ki a legfelsőbb bíróság újonnan kialakított két kamarájába (29 kinevezett bíró), valamint a már hosszabb ideje betöltésre váró posztokra (8 kinevezett bíró).

Pawel Mucha, a lengyel államfői hivatal államtitkára ezzel kapcsolatban a múlt héten azt nyilatkozta: a 37 bíró kinevezése nem áll összefüggésben az Európai Bíróságnál kezdeményezett eljárással, az új tagokat ugyanis nem a nyugalmazott bírák helyére nevezték ki. Az Európai Bíróság döntése így elvileg csak a 22 nyugdíjazott bíróra vonatkozik.

Képünk forrása: Shutterstock