Kedden Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közzétette a javaslatait a brit kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán eddig összeállt uniós szabályozási reformtervekről. Az ajánlásokról a tagországoknak a február 18-19-én esedékes EU-csúcson kell dönteniük. A javaslatok között a legnagyobb vitát az Egyesült Királyságban dolgozó uniós állampolgárok dolgozói juttatásainak 4 éves felfüggesztésére vonatkozó pont váltotta ki.

Bár az európai kormányok még elemzik a javaslatokat, a keddi bejelentés után előzetes támogatásuknak adtak hangot a bejelentést követően.

Kapcsolódó

Az Egyesült Királyságban dolgozó EU-állampolgárok juttatásainak megvonását illetően Tusk javaslata ugyan lehetőséget adna a juttatások korlátozására, de nem a teljes felfüggesztésre, ráadásul a négy éves periódus alatt fokozatosan kellene biztosítani a munkavállaló egyre nagyobb arányú hozzáférését a juttatásokhoz, a "munkaerő-piaci részvételének" arányában. a  Az úgynevezett "vészfék-mechanizmus" alkalmazása pedig nem a brit kormány kezében lenne, hanem először jeleznie kellene az Európai Bizottság felé, hogy a szociális rendszerét olyan terhelés éri a hirtelen rázúduló uniós munkavállalók miatt, ami miatt kénytelen a korlátozó intézkedéseket életbe léptetni. Mindezt ráadásul még az Európai Tanácsnak is jóvá kellene hagynia. Mint emlékezetes, David Cameron miniszterelnök a négy éves időtartam alatti teljes felfüggesztést kérte.

Kifogás volt a britek részéről az is, hogy az Angliában dolgozó kelet-európaiak az otthon élő gyermekeik után járó juttatásokat is felveszik, majd hazautalják azt. Tusk javaslata a visszaélések visszaszorításával egyet ért, ám itt sem a teljes tilalom mellett tette le a voksot, hanem Tusk azt javasolta, hogy a gyerekek után járó juttatások annak az országnak a juttatásainak feleljenek meg, ahol a gyerek él. Ezekről bővebben itt olvashat.

Korábban a kelet-európai országok azon az állásponton voltak, hogy az uniós állampolgároknak járó juttatások megnyirbálása diszkriminatív és veszélyezteti a szabad mozgás elvét.

A lengyelek több részletet akarnak

Lengyelország, amely a rengeteg Angliában dolgozó állampolgárai miatt az egész kelet-európai blokkban a legérintettebb ezügyben, a javaslattal kapcsolatban Anrdzej Duda lengyel államfő úgy nyilatkozott, hogy az elfogadás előtt több részletet is szeretne az elképzelésről látni. Ezzel a javaslat arra a kitételére utalt, amely szerint a bevándorlók számának hirtelen megugrása esetén néhány kifizetés korlátozható lenne. Ennek a pontosabb értelmezését szeretnék látni a lengyelek az államfő szerint, aki azt is kiemelte a Reuters szerint, hogy a munkavállalók és szolgáltatások szabad mozgása az EU egyik alapértéke.

Beata Szydlo lengyel miniszterelnök szintén úgy nyilatkozott, hogy még elemzik a legújabb javaslatokat.

Lengyel-magyar egyeztetés

A lengyel és magyar külügyminiszter szerdán (február 3-án) találkozik, hogy az álláspontjukat egyeztessék Tusk javaslatával kapcsolatban - írja az EUObserver. Szijjártó Péter külügyminiszter a Bloomberg szerint azt mondta, hogy Magyarország támogatja a szociális rendszerekkel szembeni visszaélések visszaszorítását, de ellenez minden uniós munkavállalóval szembeni diszkriminatív intézkedést.

Cameron pénteken (február 5.) látogat Lengyelországba, hogy meggyőzze az ország vezetését, támogassák a javaslatot.

A csehek szerint "jó megoldás"

Tomás Prouza, a cseh kormány európai ügyekért felelős államtitkára Tusk javaslatait "nagyon jó megoldásnak" nevezte az Egyesült Királyság EU-ban tartására. Az államtitkár a szociális juttatások vészfék-mechanizmusát elfogadható megoldásnak nevezte, de szerinte most a mozgás korlátozásának idejéről szóló vita lesz a legfontosabb - írta a Twitteren.

Prouza pozitívnak minősítette azt a javaslatot is, amely az euróövezeten kívüli országoknak is lehetővé tenné, hogy beleszóljanak a döntésbe. Ezt a brit elképzelést Csehország már korábban támogatásáról biztosította.

Az EU belső piacának elmélyítését és a versenyképességet érintő javaslatokkal összefüggésben Prouza kifejtette: jó hír, hogy az EU kiemelten kíván foglalkozni az adminisztratív terhek csökkentésével, valamint a digitalizáció és energiaipari együttműködés fokozásával.

Azt a brit elképzelést, miszerint London a jövőben már nem kapcsolódna be az EU tagállamai együttműködésének további elmélyítésébe, a cseh államtitkár nem kívánta minősíteni - írta az MTI.

A németek hallgatnak

Berlintől még nem lehetett hallani semmilyen kommentet az EUObserver szerint, de Cameron február 12-én egyeztet Angela Merkel német kancellárral.

Norbert Röttgen, a német kereszténydemokrata CDU politikusa, a parlament külügyi bizottságának elnöke a Guardiannek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a javaslatcsomag "jó, fair kompromisszum és meggyőző javaslat, amelyet Cameron a brit közvélemény előtt bemutathat".

A dán miniszterelnök Lars Lokke Rasmussen a Twitteren - Tuskhoz hasonlóan - úgy vélekedett, a javaslat jó alap a tárgyalásokra. Rasmussen szintén pénteken találkozik brit kollégájával.

Juncker: ezt az EP-nek is támogatnia kellene

Az Európai Bizottság támogatja a tervezetet. Tisztességes a brit reformigényekkel kapcsolatos javaslatcsomag, és azt az Európai Parlamentnek (EP) is támogatnia kellene - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

"Mindig is azt mondtam, szeretném, hogy Nagy-Britannia korrekt megállapodás alapján az Európai Unió tagja maradjon. A rendezési javaslat tisztességes Nagy-Britannia és tisztességes a másik huszonhét tagállam számára is". A bizottsági elnök szerint az Európai Parlamentnek támogatásáról kellene biztosítania a londoni kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán eddig összeállított javaslatcsomagot.

Valószínűleg elfogadják

Az ülésen az EU soros elnökségét betöltő Hollandia külügyminisztere, Bert Koenders kijelentette, hogy a Tusk által kedden ismertetett javaslatokat valószínűleg el fogják fogadni az unió vezetői.

"Közös érdekünk, hogy gyors választ adjunk Nagy-Britannia aggályaira" - hangsúlyozta Koenders, aki szerint a javaslat megnyitja az utat az uniós állam-, illetve kormányfők megállapodása előtt. "Biztos vagyok benne, hogy sikerül megoldásra jutni" - fogalmazott.

Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.