Talán nincs még egy olyan európai ország, mint Lengyelország, amelyben világosabb lenne a politikai küzdelem a populista-nacionalista politikai erő és a liberális irányzat között - írja Tony Barber, a Financial Times publicistája. Egy radikális jobboldali párt, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) és egy mérsékelt jobboldali koalíció, a Polgári Platform (PO) vezette csoport méri össze erejét az elnökválasztás július 12-én tartandó második fordulójában. Az elsőben június 28-án Andrzej Duda, az előbbi jelöltje az exit pollok szerint a szavazatok 42 kapta, míg az ellenfél színeiben induló Rafal Trzaskowski, Varsó főpolgármestere 30 százalékkal lett második. A részvétel a hivatalos adat szerint 53 százalékos volt.

A tét nem egyszerűen az, hogy ki lesz Lengyelország következő államfője, hanem az, hogy milyen szerepet játszik majd az ország a nemzetközi porondon, különösen az EU-ban. Ha Duda marad az elnök, az a PiS uniós és hazai bírálói szerint javítaná a kormánypárt lehetőségeit arra, hogy folytassa az ország eltérítését a liberális demokráciától és a jog uralmának érvényesítésétől. Trzaskowksi sikere viszont ennek éppen ellenkezőjét eredményezné: a magyarországinál erősebb, a franciánál gyengébb elnöki hatalommal éve az ellenzék megfékezheti a PiS törekvéseit. A történet vége akár előrehozott parlamenti választások kiírása lehet a 2023. őszi időpont előtt.

Kapcsolódó

A nagy európai meccs

Az ellenzék győzelme a legújabb jele lenne, hogy az illiberális, jobboldali nacionalista politika, az EU-val szembeni ellenállás veszít az erejéből ahhoz képes, amit elért az elmúlt négy évben. Az elmúlt időszakban az osztrák, a román, a szlovák választásokon kerültek hasonló alternatívával szembe a szavazók, és a végeredmény vegyes képet mutat. Az amerikai kormány támogatását élvező Freedom House civil szervezet szerint például Magyarország és Szerbia már csupán részben szabad ország.

Abban is hasonlít a lengyel helyzet más országokéra, hogy a két fél hasonló szavazói bázist képvisel. Duda és a PiS a közepes és kistelepüléseken, vidéken erős, míg a liberális ellenzék a nagyvárosokban. Az előbbi szavazóbázisához olyanok tartoznak, akik díjazzák a kormány osztogató gazdaságpolitikáját és egyetértenek katolikus keresztény retorikájával, míg az utóbbiéhoz olyanok, akik nyitottabbak a Lengyelországon túli külvilág felé.

Politikai egyszeregy

A második fordulóba jutott két jelöltre a politikai egyszeregyhez tartozó feladat vár: ki kell bővíteniük szavazóbázisukat olyanokkal, akik nem tartoznak közvetlen támogatóik közé. Duda jól kampányol, azzal tüzeli vidéki szavazóit, hogy a PiS többet tett értük, mint a liberális demokraták, akik a rendszerváltás utáni évtizedekben vezették az országot. Ugyanakkor bár próbálta magát államférfiként eladni az elmúlt években, valójában elsüllyedt a napi politika mocsarában. Szoros kapcsolata a kormánypárttal sokakat arra ösztönözhet, hogy proteszt szavazatot adjanak le ellene ellenfelét támogatva.

Trzaskowski nyilvánvalóan liberálisabb nézeteket képvisel szociális és morális területen is, mint a lengyel társadalom nagy része. Nincs esélye legyőzni Dudát, ha nem tudja bővíteni szavazóbázisát a mérsékelt konzervatívok körében, akik egy része úgy érzi, hogy a PiS túl messze ment támadásaival a kulturális pluralizmus ellen, illetve jobboldali összeesküvés-elméleteivel.

Csodára lesz szükség

Az lengyelországi egyik kommentár szerint Trzaskowskinak egyenesen csodára lesz szüksége, hogy megnyerje a második fordulót. Egyrészt azért, mert a pletykák szerint a köztévé igazgatója hetek óta azon töri magát, hogy kibányásszon valamit a kárára, án ami ennél jelentősebb, hogy az első és a második forduló között 20 százaléknyi plusz támogatásra, azaz minimum még 2 millió szavazóra lenne szüksége. Ez eddig még senkinek sem jött össze. Ezért ha nyerni akar, teljesen más kampányt kell folytatnia, mint eddig.

A Kantar közvélemény-kutató intézet legújabb felmérése szerint a második fordulóban Andrzej Duda a szavazatok 45,4 százalékára számíthat, míg Rafal Trzaskowski 44,7 százalékot érhet el - azaz a különbség kettejük között csak néhány tized lesz. A megkérdezettek 10 százaléka úgy felelt, hogy még nem tudja, kire adja voksát.