Lengyelország megelőzheti Magyarországot, és hamarosan megegyezhet az Európai Unióval a járvány utáni helyreállítási tervéről, ha végrehajtja azokat a reformokat, amelyeket Brüsszel feltételül szabott.
Vera Jourová, az Európai Bizottság (EB) alelnöke kedvező fejleménynek nevezte, hogy elmozdult a holtpontról az igazságszolgáltatási rendszer átalakításáról szóló vita Varsó és Brüsszel között, és Andrzej Duda lengyel államfő, valamint parlamenti képviselők javaslatokat dolgoztak ki az EU aggályainak a leszerelésére.
A politikus leszögezte: a bíróságok függetlenségével kapcsolatos kifogások egyelőre fennállnak, a Bizottság arra vár, hogy megszülessenek az uniós előírásokkal összhangban lévő törvények. Vera Jourová mindezt azután mondta, hogy a tagállamok Európa-ügyi miniszterei meghallgatást tartottak a Lengyelországgal szemben elindított és a jogállamiságot érő kockázatokat felmérni hivatott hetes cikkelyes eljárás keretében.
A keddi eszmecserén terítékre kerültek azok a varsói döntések és lépések, amelyek az EU intézményei szerint súlyosan veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét és a közösség jogrendjét. A lap uniós forrásai szerint
Magyarország képviselője — aki Varga Judit igazságügyi miniszter távollétében Ökrös Oszkár államtitkár volt — nem kért szót a zárt ajtók mögötti vitában.
A kormány általában nem mulasztja el, hogy ne keljen Varsó védelmére, ha “Brüsszel megtámadja”.
Lengyel sajtójelentések szerint a biztosi testület megelégedne azzal, ha Varsó konkrét ígéretet tenne az igazságügyi reformra, és a végrehajtását csak a pénzek folyósítását megelőző értékelés során kérné számon. Ha a Morawiecki-kormány hajlandó lenne a brüsszeli követeléseknek megfelelni, akkor már márciusban tető alá hozhatná a megállapodást a 36 milliárd eurós gazdaságélénkítő tervről.