Lengyelország 2018. november 11-én ünnepli függetlensége visszaszerzésének 100. évfordulóját, és a The European Sting hírportál szerint a lengyeleknek minden okuk megvan a büszkeségre. Ha csak a gazdaságot nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy a GDP több mint duplájára nőtt az 1990-es éve óta. Ennek persze ára volt: a rendszerváltást követően fájdalmas gazdasági reformokkal tették rendbe az ország pénzügyeit, ám a 2004-es uniós belépés után a lengyelek nagyon jól ki tudták használni az EU kínálta lehetőségeket.
A lengyel gazdaság több mint negyed évszázada folyamatosan bővül, szemben Európa többi országával még a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválság idején is jelentős maradt a növekedés tempója. Lengyelország ezzel a világ egyik leglátványosabb gazdasági fejlődését produkálta, és 2018 szeptemberében a volt kelet-európai szocialista országok közül elsőként érdemelte ki, hogy a brit FTSE Group tőzsdei szolgáltató cég felvegye a fejlett piaci státusú országok közé. A World Economic Forum makrogazdasági stabilitása alapján Északkelet-Európa egyik emelkedő csillagának tartja.
Nem volt mindig így
A lengyel gazdaság koránt sem hasított ilyen szépen a 100 éves függetlenség évei alatt - derül ki a Business Insider Polska összefoglalójából. Az első világháború előtti utolsó békeévben, 1913-ban, a második köztársaság megszűnése előtt, 1938-ban, illetve a szocialista korszak utolsó évében 1988-ban lényegében ugyanott tartott. A lengyel GDP mindhárom időpontban az USA aktuális GDP-jének nagyjából 20 százaléka körül mozgott. Mostanra ezt 50 százalékra sikerült javítani.
A második köztársaság 1918 és 1938 között, illetve a népköztársaság 1945 és 1988 között hasonló növekedési pályát járt be: egy bővülési periódust stagnálás követett. Az első világháború után az újjáépítés és a külföldi tőke beáramlása segített a világégés előtti életszínvonal visszanyerésében, annak ellenére, hogy az ország a Szovjetunió megszületése, illetve a németekkel folytatott vámháború miatt elvesztette hagyományos piacait. A korszak második évtizedét az állami beavatkozás jellemezte, amelyben a központi beavatkozással igyekeztek pótolni a hiányzó magánbefektetéseket - sikertelenül. A gazdaság stagnált.
A második világháború után szintén az újjáépítés és nyugati területek viszonylag jó tőkeállása adott lendületet a gazdaságnak. Edward Gierek kommunista pártvezető hitelekre épített gazdaságélénkítése azonban elbukott és a gazdaság az 1980-as években is stagnált. Rafal Trzeciakowski közgazdász professzor arra figyelmeztet, hogy a radikális jobboldali Jog és Igazságosság 2015-ben kezdett kormányzása óta szintén felerősödött az az illúzió, hogy az állam pótolhatja a vállalkozók és a külföldi tőke hajtóerejét a gazdaságban.
Ígéretes jövő
Az európai hírportál összeszedett néhány olyan tudnivalót a gazdaságról, amely arra utal, hogy szép jövő áll a lengyelek előtt. Az egyik ilyen piros pont a nemzeti kutatási és fejleszti központ tevékenysége, amely az alapok alapjaként tucatnyi vállalati kockázati alapot hozott létre. Ezek egyrészt 200 millió eurót (64,3 milliárd forint, több mint a Megyeri híd építésének költsége) fektetnek technológiai profilú lengyel kis- és középvállalatokba, másrészt startupokat támogatnak.
A vállalkozókedv és az innováció bizonyítéka a videojátékokat fejlesztő CD Projekt sikere. Ez a cég kevesebb mint egy évtized alatt a számítógépes játékok iparágának egyik központjává tette a Lengyelországot. A CD Projekt saját online tartalommegosztási platformot és kiskereskedelmi ecosystemet teremtett, amivel újraírta ágazata vállalati üzleti modelljét. Legújabb termékének megjelenésekor hat százalékot ugrott a cég részvényeinek tőzsdei árfolyama.
Az országban egyszerre van jelen egy virágzó startup világ és a nagyvállalatok összefogása a fejlődés érdekében. Az 1,7 millió bejegyzett kisvállalkozás 96 százaléka foglalkoztat kevesebb mint kilenc alkalmazottat. Az EU-s átlag 92 százalék. A vállalkozók új generációja számos új technológiai cég születésénél bábáskodott. Ami a nagyvállalatokat együttműködését illeti, ennek egyik jó példája, hogy hat bank Európánban az első között létrehozta a BLIK mobilfizetési rendszert.