A konzervatív-nacionalista Jog és Igazságosság (PiS) 2015 őszi hatalomra kerülését követően Lengyelország szembe fordult az európai integráció mélyítésével és az EU alapértékeivel. A kormány elkezdte a jog uralmának leépítését (amihez nem volt kétharmados többsége, mint az Orbán-kormányoknak 2010 után), saját szócsövévé tette az állami médiát, ezért a liberális választók abban bíztak, hogy a 2019-es parlamenti választásokon megállíthatják ezt a folyamatot. Útját állhatják annak, hogy országuk olyan félautoritárius rezsimmé váljon, amilyen Orbán Viktor Magyarországán kiépült.

Így látja a szavazást a lengyelek egyik fele, míg a kormánypárt támogatói egészen mást emelnek ki az elmúlt négy évből - hívja fel a figyelmet a Financial Times a vasárnapi választás kapcsán írt, hosszú elemzésében. Az elmúlt négy évben sok lengyel tapasztalhatta azt, hogy - nem kis részben kormány bőkezű szociális osztogatásának köszönhetően - nő az életszínvonala, mások azt díjazhatják, hogy előtérbe kerültek a katolikus egyház konzervatív értékei. Úgy tűnik, a társadalomnak ez a része többséget szerez a szavazáson: a közvélemény-kutatások szerint a PiS 15 százalékpontos előnyben van ellenfeleivel szemben.

Kapcsolódó

Előzmények

A mérsékelt jobboldali Polgári Platform (PO) kormánya Donald Tusk (aki jelenleg az Európai Tanács elnöke) vezetésével 2007 és 2015 között sikeresen lavírozta át az országot a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági válságon, és jelentős infrastruktúra-fejlesztéseket kezdeményezett. Ugyanakkor sok lengyel, főként a vidéken, illetve a szegényebb keleti régiókban élők közül nem érezte a gazdaság gyarapodásának gyümölcseit. A Jog és Igazságosság nagy szociális programot hirdetve éppen erre bazírozott a 2015-ös választási kampányban.

A csodafegyver az 500 plusz családtámogatási program volt - sok liberális értelmiségi látja úgy, hogy ezzel az ígérettel nyertek. A 2016-ban bevezetett programban a családok 500 zloty (37 ezer forint) kiegészítő családi pótlékot kaptak minden második, harmadik stb. gyermek után. Ezt az idei választások előtt elindított osztogatásban kiterjesztették az első szülött gyermekekre is. Sok szakértő hitte azt, hogy az állami költségvetés nem bírja el az 500 plusszal járó többletkiadást, de a gazdasági boom és az áfacsalások visszaszorítása megteremtette a szükséges forrást.

Büszkeség és uszítás

A PiS szavazói nem egyszerűen az anyagi jólét javítását látják ebben a programban, hanem egy olyan intézkedést, ami erősítette lengyelek öntudatát. Akik részesülnek az 500 plusz áldásában azok úgy láthatják, hogy az állam a szociális újraelosztással díjazza, hogy családban élve gyermekeket nevelnek a haza javára is.

A PiS vezetői persze azzal is ráerősítenek erre, hogy nem tartózkodnak a melegek és más kisebb jogainak ostorozásától. Külföldről fűtött törekvéseknek láttatják ezeket, aminek az a célja, hogy lerombolja a hagyományos lengyel családi értékeket. Hasonló "bánásmódban" részesítették az Európát 2015 nyarán elözönlő muszlim menekülteket és bevándorlókat. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke, Lengyelország tényleges ura a napokban is arról beszélt, hogy mindezek a jelenségek támadást intéznek a családok ellen, miközben a családok adják a lengyel társadalom alapját.

Halvány ellenzék

A kormánypárt sikeréhez persze a gyenge ellenfél is hozzájárul. Az elmúlt időszakban volt néhány botrány a kormánypárt körül - kormányrepülő magáncélú használta és más ügyek -, ám az ellenzék nem tudta ezeket a maga javára fordítani. Nem hatástalan, hogy az állami média kitartóan tömjénezi a kormányt, és az ellenzéki oldalon hiányzik a karizmatikus vezető. A PO nem tudott újraszerveződni a 2015-ös kudarc után: nem tudja eldönteni, hogy a PiS-t a mérsékelt konzervatív szavazók visszaszerzésével vagy a jobb- és baloldali liberális erők összefogásával verhetné-e meg.

A Jog és Igazságosság a választási kampányban menetelt afelé, hogy egyértelműen Lengyelország legnagyobb politikai ereje legyen, ám a választás előtt sok függött attól, hány párt ugorja meg a parlamentbe jutási küszöböt. Minél kevesebb, annál nagyobb lehet a PiS parlamenti többsége. Megvolt a halvány esélye annak, hogy nem lesz meg a kormánypártnak az abszolút többség, és egy (ingatag) ellenzéki koalíció alakíthat kormányt.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a 70 éves Kaczynski folytathatja keresztes hadjáratát Lengyelország átformálásáért. Talán kissé túlzást ezt mondani, de úgy tűnik, az országunk többé-kevésbé azon az úton halad, amelyen az Orbán Viktor vezette Magyarország - mondta az FT-nek Materska-Sosnowska, a Varsói Egyetem politológus professzora. Ennek képlete így szól: az állam gondoskodik az emberekről születésüktől a halálukig, és eközben feljogosítva érzi magát, hogy beleszóljon hogyan kellene élniük, kivel kellene élniük és milyen családmodellt kellene követniük.