Az IMF már egy ideje kongatja a vészharangot, most a legfrissebb Világgazdasági kilátások című elemzése is a korábban vártnál lassabb növekedést mutat. Emellett a pénzügyi kockázatok is kiemelkedőek, amelyekhez még geopolitikai sokkok és politikai viszályok következményei is kapcsolódnak. A világgazdaság idén 3,2, jövőre 3,5 százalékkal bővülhet, ám ez 0,2 illetve 0,1 százalékponttal lassabb ütemet jelöl a 2016 januári felülvizsgálathoz képest.

Az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági fellendülés nagyon lassú, túl törékeny, ami azzal a kockázattal jár, hogy a tartósan lassú növekedés káros hatással lehet több országban is a társadalmi és politikai környezetre. Ezt most Maurice Obstfeld, az IMF gadasági tanácsadója és kutatási igazgatója annyival egészített ki a Valutaalap közleménye szerint, hogy a tartós lassú növekedés kevesebb teret hagy a hibáknak. Obstfeld szerint a jelenlegi, lefelé módosított kilátások azonnali és proaktív válaszokat követelnek meg.

A fejlett gazdasági növekedése is visszafogott marad, mindössze 2 százalék körüli ütem várható idén is és jövőre is. A fellendülést a gyenge kereslet és részben a válság még megoldatlan problémái fogják vissza, de benne vannak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és az alacsony termelékenységnövekedés is a Valutaalap szerint.

Az USA-ban a várható növekedés idén is és jövőre is 2,4 százalék körül alakulhat, ami szintén lassabb, mint a korábbi várakozás. A növekedést a belső kereslet, a fiskális szigor enyhülése és a javuló ingatlanpiac támogatják, ezek várhatóan ellensúlyozni képesek az erős dollár és a feldolgozóipar gyengébb tejesítésének a nettó exportra gyakorolt negatív hatását.

Japán sincs valami jó passzban: a növekedés és az infláció is elmarad a várttól a magánfogyasztásokban bekövetkezett hirtelen és jelentős visszaesés következtében. Mindezek fényében a japán gazdaság idén 0,5 százalékkal bővülhet, ám jövőre 0,1 százalékkal zsugorodhat, amint a bejelentett fogyasztói adóemelés hatályba lép.

Az eurózónában a beruházások alacsony szintje, a magas munkanélküliség, gyenge mérlegek mind visszafogják a növekedést, így idén 1,5, jövőre 1,6 százalékos lehet csak a növekedési ütem. Ez szintén rosszabb a korábbi várakozásoknál - derül ki az IMF legfrissebb jelentéséből. Európa nagy gazdaságaiban mind lefelé módosított az IMF. Németországban például idén 1,5, jövőre 1,6 százalékkal bővülhet a gazdaság, 0,2, illetve 0,1 százalékponttal lassabb ütemben a januári prognózishoz képest, de a francia, az olasz, és a spanyol gazdaság is a januári előrejelzéshez képest kisebb mértékben bővülhet - derül ki az IMF jelentéséből.

Mi lesz Magyarországgal?

Az IMF Magyarország esetében az elemzésében kiemeli, hogy a gazdaság növekedése várhatóan mérséklődik, ahogy az EU források magas felhasználásának hatása fokozatosan elhalványul. Az IMF rontott is az idei növekedési várakozásán: a 2015. októberben még 2,5 százalékos növekedéssel számolt a nemzetközi szervezet, a legfrissebb elemzésében már csak 2,3 százalékos növekedési ütem szerepel, ami 2017-ben gyorsulhat 2,5 százalékra. (A januári felülvizsgálatban a magyar gazdaságra külön nem adott előrejelzést az IMF - a szerk.)

Az inflációs előrejelzésén jócskán vágott a Valutaalap, a friss előrejelzésben 2016-ra 0,5 százalékos pénzromlási ütemmel számol szemben a tavaly októberben előrejelzett 2,3 százalékkal. Az IMF várakozásai szerint az infláció 2017-ben elérheti a 2,4 százalékot. A Valutaalap szerint a feltörekvő piacok között Magyarországon és Lengyelországban 2016-ban jóval az inflációs cél alatt marad a pénzromlás üteme.

A folyó fizetési mérleg többlete idén 5,4, jövőre 5,2 százalékon alakulhat. A 2016-os várakozás magasabb az októberben előrejelzett 4,3 százaléknál.

Az IMF a munkanélküliségi rátára vonatkozó várakozásain javított, a Valutaalap szerint idén a munkanélküliség 6,7 százalék lehet, szemben az októberi 7 százalékos várakozással. A munkanélküliségi mutató 2017-ben tovább csökkenhet 6,5 százalékra.

Hogy áll Magyarország a kelet-európai társakhoz képest?

Magyarország a Valutaalap által előrejelzett gazdasági növekedésével a kelet-európai országok között meglehetősen hátul szerepel. Az idei növekedési ütemeket tekintve csak Észtország, Szlovénia, Horvátország és Bulgária nem előz meg minket. A V4-ek között viszont a leglassabb növekedést produkálja hazánk 2016-ban és nem lesz ez másképp a 2017-es évben sem.

Még mindig a feltörekvőkben az erő

Az IMF jelentéséből most is az derül ki, hogy a fejlődő és feltörekvő gazdaságok viszik még mindig a világgazdaság növekedését a hátukon, de ezekben a térségekben a kilátások meglehetősen egyenetlenek és általában elmaradnak az elmúlt két évtized teljesítményétől. Ez IMF e térség növekedését idén 4,1, jövőre 4,6 százalékra teszi, ami 0,2 illetve 0,1 százalékkal alacsonyabb szint a januári várakozásokhoz képest. Ebben az IMF szerint egyebek mellett szerepet játszanak az olajexportőrök növekedésének lassulása, a nem olajtermelő országok gyenge kilátásai (beleértve Latin-Amerikát), Kína lassulása, Brazília és Oroszország mély recessziója, valamint néhány latin-amerikai és közel-keleti ország - különösen azoké, amelyeket az olajáresés és az élénkülő konfliktusok valamint biztonsági kockázatok érintenek - gyenge növekedése. Továbbá még több afrikai országban és alacsony jövedelmű gazdaságban is romlottak a növekedési kilátások a kedvezőtlen globális környezet miatt.

A régióban India képviseli a reménysugarat, illetve Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam is jól teljesít. Mexikó, Közép-Amerika és a Karib-térség gazdaságai az amerikai gazdasági fellendülés, illetve a legtöbb esetben az alacsony olajár pozitív hatását érzik.

Egyre erősebb kockázatok

Az IMF szerint a jelenlegi gyenge növekedésű környezetben a kilátásokra nehezedő kockázatok is hangsúlyozottabbakká válnak. Ezek között a következőket említi a Valutaalap:

  • visszatérhetnek a pénzügyi turbulenciák a romló bizalommal karöltve;
  • a tartósan alacsony olajár az olajexportáló országok kilátásait destabilizálhatja;
  • Kína erőteljesebb lassulása jelentős nemzetközi tovagyűrűző hatást válthat ki a kereskedelmen, a nyersanyagárakon és a bizalmon keresztül, ami a teljes világgazdaság lassulását eredményezheti;
  • illetve a nem gazdasági eredetű sokkok - geopolitikai konfliktusok, politikai viszályok, terrorizmus, menekülthullám, globális járványok - több ország esetében jelentenek kockázatokat, nem megfelelő kezelésük esetén pedig jelentős tovagyűrűző hatást válthatnak ki és így a globális gazdaságra is hatással lehetnek.

Ezzel szemben viszont az alacsony olajárak az olajimportáló országokban a vártnál jobban fellendíthetik a keresletet.

A növekedés ösztönzése még mindig prioritás

Az IMF szerint az erősebb növekedés érdekében - mind rövid, mind hosszú távon - a korábbiaknál agresszívebb intézkedések szükségesek a kereslet ösztönzésére. A Valutaalap egy három pilléren nyugvó, egymást kölcsönösen erősítő szakpolitikai intézkedéseket javasol. Ezek:

  • a strukturális reformok,
  • növekedésbarát költségvetési intézkedések,
  • alkalmazkodó monetáris politikai intézkedések.

Emellett az IMF a pénzügyi szektor erősítését is szükségesnek tartja.

A Valutaalap továbbá arra is figyelmeztet, hogy a döntéshozóknak készenléti terveket kell készíteniük, illetve olyan intézkedéseket kell tervezniük, amelyeket alkalmazni tudnak abban az esetben, ha a lefelé mutató kockázatok bekövetkeznek. Egy ellenálló nemzetközi pénzügyi rendszer megteremtéséhez az együttműködés a globális pénzügyi háló és a globális szabályozási környezet javítása szintén központi tényező - hangsúlyozza az IMF.