Az EP jogi bizottsága június 20-án fogadta el nagy port kavaró jelentését, amelynek értelmében automatikus szűrésre köteleznék az internetes tartalommegosztókat, és arra, hogy szigorúan minden olyan tartalmat töröljenek, amely valamilyen formában szerzői jogi védelem alá esik. Sokak szerint a világháló cenzúrázásához vezethetne a jogszabály alkalmazása - írja az MTI.
Amennyiben a plénum jóváhagyta volna a jelentést, akkor ez lett volna az Európai Parlament hivatalos tárgyalási mandátuma az Európai Bizottsággal és a tagállamok kormányait tömörítő tanáccsal folytatott egyeztetéseken. A képviselők azonban végül 318:278 arányban leszavazták az egész dokumentumot Strasbourgban, s visszautalták a kérdést újratárgyalásra.
Az EP eljárási szabályzata szerint ha a képviselők legalább 10 százaléka kifogást emel az ellen, hogy az intézményközi tárgyalások a bizottsági álláspont alapján kezdődjenek meg, akkor a plenáris ülésnek kell döntenie a kérdésben.
Az ügy várhatóan szeptemberben kerül ismét napirendre az Európai Parlamentben. A bírálók elismerik, hogy elavult a 2001-ben életbe lépett uniós szabályozás, de szerintük egyes tervezett rendelkezések veszélyeztetnék az internet szabadságát. (A testület egy másik fontos csütörtöki döntéséről itt olvashat.)
Van, akinek tetszik, van, akinek nem
Axel Voss néppárti jelentéstevő azonban sajnálatát fejezte ki a plenáris ülés döntése miatt. "Szeptemberben visszatértünk az ügyre, és megpróbáljuk úgy orvosolni a kifogásokat, hogy közben sikerüljön összhangba hozni a szerzői jogi szabályzást a modern digitális korral" - mondta.
Ujhelyi István szocialista képviselő üdvözölte a voksolás eredményét. "A szerzői jogok és a kiadók jogainak megerősített és újragondolt védelme rendkívül fontos, de a szabályozási folyamat során az Európai Unió nem eshet át a +ló túloldalára+ sem" - közölte, hozzátéve, hogy egyedüli magyar képviselőként aláírója volt a tervezet újratárgyalásáról szóló kezdeményezésnek, amely most többségi támogatást kapott.
Párttársa, Szanyi Tibor a jogi bizottság javító szándékát nem vitatva rámutatott, hogy "nem sikerült az arany középutat megtalálni", és leszögezte, hogy a szabad internetfelhasználás korlátozása nem európai megoldás.
Emlékeztetett rá: a bírálatok "leginkább a felhasználók alapvető szabadságjogait féltették, de arra is kitértek, hogy a javaslat leginkább a nagy médiavállalatok érdekeit szolgálná, miközben egyáltalán nem segítené például az újságírás finanszírozását, illetve a valóban professzionális hírtartalmak terjedését".
A képen a strasbourgi európai parlament, forrás: Pixabay