Az új elnök az alkotmány díszpéldányára tett esküt. "Becsületemmel teszek esküt a montenegrói alkotmányra, hogy az elnöki kötelességeimet lelkiismeretesen és felelősségteljesen végzem majd hazánk minden állampolgárának érdekében. Az állam elnökeként Montenegró függetlenségének és szuverenitásának megőrzése mellett állok ki, valamint a jogállamiságon alapuló ország polgári, demokratikus, ökológiai és szociális igazságügyi megerősítésén dolgozom majd" - mondta el az eskü szövegét a parlamenti képviselők és a kormánytagok, valamint az ország egykori elnökei, miniszterelnökei és házelnökei előtt Milo Djukanovic.

Beszédében kiemelte, hogy Montenegró felelős őseinek, akik megalapozták a jelenlegi állam alapjait, de utódainak is, akik a jövőben az elért eredményeket élvezhetik. Emlékeztetett arra, hogy 2006-ban az ország visszanyerte függetlenségét, és azóta is folyamatosan fejlődik, minden évben gazdasági fejlődést és bővülést tud felmutatni, számos reformintézkedést hajtott végre, és ezzel elérte, hogy a NATO felvegye a tagjai közé, valamint kiérdemelte, hogy az Európai Unió következő tagországává váljon.

Kapcsolódó

Ígéretet tett arra elnökként a gazdasági fejlődés mellett áll majd ki, támogatja az oktatás és a kultúra fejlesztését, valamint minden lehetséges módon segíti az ország európai integrációját, illetve azt, hogy minél több külföldi befektető érkezzen az országba. Megfogadta azt is, hogy igyekszik felszámolni a megosztottságot az országban, amely főként a politikában jelenik meg, de a vallás terén is tapasztalható.

Emlékeztetett arra, hogy Montenegrónak nincsenek nyitott kérdései egyetlen szomszédos országgal sem, és jó kapcsolatokat ápol az Európai Unió országaival is, ő pedig elnökként ezeknek a kapcsolatoknak a további javításán dolgozik majd. Kitért mindazonáltal arra, hogy az országnak nem ígéretekre van szüksége, nem kell az sem, hogy Brüsszel 2025-ös csatlakozási dátumot tűzzön ki, Podgorica kiérdemelte, hogy az EU tagországává váljon, és ígéretek nélkül is folytatja a megkezdett reformintézkedéseket.

Nyugati nyitás

Az április 15-i elnökválasztáson Milo Djukanovic, a Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) elnöke a voksok 53,9 százalékát szerezte meg. A kampány során azt ígérte, hogy országa továbbra is az európai uniós tagságra törekszik majd.

Milo Djukanovic volt az, aki 2006-ban függetlenítette Montenegrót Szerbiától, később pedig a Nyugat felé fordult, szakított Oroszországgal, valamint elindította az európai uniós és NATO-csatlakozási tárgyalásokat, amelyek eredményeként Podgorica már a 35 fejezetből 30-at megnyitott Brüsszellel a csatlakozási tárgyalások során, és várhatóan 2025-re az EU teljes jogú tagjává válik. A NATO-nak már tavaly tagjává vált a kis balkáni ország. A többi jelölt az EU-val fenntartott kapcsolat lazítását, és az Oroszországgal való viszony megerősítését ígérte.

A köztársasági elnök megbízatása öt évig tart, s legfeljebb még egy időszakra választható újra. Az államfő tisztsége protokolláris, képviseli az országot külföldön, jóváhagyja a törvényeket, kiírja a parlamenti választásokat, javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, valamint az alkotmánybíróság elnökére és tagjaira. Emellett javaslatot tehet a parlamentnek népszavazás megtartására, amnesztiát hirdethet, valamint különböző állami kitüntetéseket adhat át.

Régi motoros

Milo Djukanovic 27 éve, 29 éves kora óta vezeti az országot, hat mandátumban miniszterelnökként, egyszer pedig köztársasági elnökként állt Montenegró élén, bár háromszor is lemondott a miniszterelnöki tisztségről és ilyenkor két-két évre "visszavonult".

A montenegrói alkotmánybíróság öt évvel ezelőtt, Filip Vujanovic elnöksége kapcsán megállapította, hogy az ország függetlenségének elnyerése előtti időszakból származó politikai funkciókat nem kell figyelembe venni a 2006 utáni időszakban. Vujanovic így lehetett harmadszor is elnök, és ez egyben azt is jelenti, hogy Milo Djukanovic - újraválasztása esetén - akár tíz évig is az elnöki székben maradhat.

Ez esetben Djukanovic több ideig vezetné az országot, hogy mint a korábbi csúcstartó, Josip Broz Tito, aki 36 éven át volt Jugoszlávia miniszterelnöke, illetve elnöke, és utolérné a világrekorder Robert Mugabét is, aki 37 évig vezette Zimbabwét, azzal a különbséggel, hogy Djukanovic szabad, demokratikus választás révén kerülne hatalomra.

Képünk forrása: AFP Photo/Savo PRELEVIC