Von der Leyen javaslatát minden egyes biztos esetében az Európai Parlamentnek kell elfogadnia, csak azután foglalhatják el a pozíciójukat, illetve kezdheti meg a bizottsági testület a munkáját.

A bizottság új elnöke a felelősségi körök bejelentésekor elmondta, hogy azt szeretné, ha a bizottsága kiegyensúlyozott lenne mind nemek, mind földrajzi szempontból, illetve hogy a biztosok prioritása legyen, hogy minden tagállamot meglátogassanak a mandátumuk első felében, és nem csak a fővárosokat, de a régiókat is. Az új elnök szerint az új bizottság papírmentes is lesz, azaz az ülések digitálisak lesznek. Ami a jogszabályalkotást illeti, a bürokrácia csökkentése érdekében alkalmazni fogja az új szabályok bevezetése és hatályon kívül helyezése egyensúlyának elvét.

Von der Leyen szerint az új bizottság szervezeti felépítése feladatközpontú lesz, nem pedig hierarchikus. "Képesnek kell lennünk arra, hogy a fontos kérdésekre gyors és határozott válaszokat adjunk" - fogalmazott az új elnök.

Von der Leyen bejelentése szerint az új testületnek nyolc alelnöke lesz, akik az új bizottsági elnök szerint "keletről-nyugatól északról és délről jönnek". Ideértendő az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell is. Az alelnökök felelnek majd a politikai iránymutatásokban megfogalmazott legfontosabb prioritásokért. Ők irányítják majd az olyan, kiemelten fontos, átfogó kérdésekkel kapcsolatos munkánkat, mint az európai zöld megállapodás, a digitális korra felkészült Európa, az emberközpontú gazdaság, az európai életmód védelme, Európa globális szerepének erősítése és az európai demokrácia megerősítése. Az új biztosi testület szerkezetének középpontjában a biztosok állnak. Ők irányítják majd a főigazgatóságok által biztosított szakmai munkát.

A testületben lesz három ügyvezető-alelnök, akik kettős funkciót látnak majd el: egyszerre lesznek a megválasztott elnök programjában szereplő három kulcstéma egyikéért felelős alelnök, valamint biztos - derül ki az EB közleményéből.

 

A hétfőn nyilvánosságra hozott listán szereplő jelöltek az új bizottsági elnök javaslata szerint a következő portfóliókat kapnák:

  • Johannes Hahn (Ausztria): a "Költségvetés és igazgatás" portfólióért felelős biztos, közvetlenül a bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek tartozik jelentési kötelezettséggel;
  • Didier Reynders (Belgium): jogérvényesülésért felelős biztos (beleértve a jogállamiság témáját is);
  • Marija Gabriel (Bulgária): innovációért és ifjúságért felelős biztos;
  • Sztella Kiriakidész (Ciprus): egészségügyért felelős biztos;
  • Vera Jourová (Csehország): értékekért és átláthatóságért felelős alelnök,
  • Margrethe Vestager (Dánia): ügyvezető-alelnök koordinálja majd a digitális kornak megfelelő Európa programját, és - a Versenypolitikai Főigazgatóság támogatása mellett - egyúttal betölti majd a versenypolitikáért felelős biztos posztját.
  • Kadri Simson (Észtország): energiaügyért felelős biztos;
  • Jutta Urplainen (Finnország): nemzetközi partnerségekért felelős biztos;
  • Sylvie Goulard (Franciaország): belső piacért felelős biztosként felügyeli majd az iparpolitikával kapcsolatos munkát, és támogatni fogja a digitális egységes piacot, ezenkívül ő felel majd a védelmi iparral és űrkutatással foglalkozó új főigazgatóságért is;
  • Margarítisz Szkínász (Görögország): az európai életmód védelmért felelős alelnök
  • Frans Timmermans (Hollandia): ügyvezető-alelnök koordinálja majd az európai zöld megállapodással kapcsolatos munkát. Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság támogatásával ő fogja irányítani az éghajlat-politikát is.
  • Dubravka Suica (Horvátország): demokráciáért és demográfiáért felelős alelnök, de ő vezeti majd az Európa jövőjével foglalkozó konferencia munkáját is;
  • Phil Hogan (Írország): kereskedelemért felelős biztos;
  • Janusz Wojciechowski (Lengyelország): mezőgazdaságért felelős biztos;
  • Valdis Dombrovskis (Lettország): ügyvezető-alelnök, ő koordinálja majd az emberközpontú gazdasággal kapcsolatos tevékenységeket, és egyszersmind ő lesz a pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztos, akit a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága támogat majd munkájában;
  • Virginijus Sinkievicius (Litvánia): környezetért és óceánokért felelős biztos;
  • Nicolas Schmit (Luxemburg): munkahelyteremtésért felelős biztos;
  • Trócsányi László (Magyarország): szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos;
  • Helena Dalli (Málta): egyenlőség portfólióért felelős biztos;
  • Paolo Gentiloni (Olaszország): gazdaságpolitikáért felelős biztos;
  • Elisa Ferreira (Portugália): kohézióért és reformokért felelős biztos;
  • Rovana Plumb (Románia): közlekedésért felelős biztos;
  • Josep Borell (Spanyolország): ahogy azt már előzetesen is lehetett tudni, a spanyol jelölt a főképviselő/alelnökjelölt, aki Európa globális szerepének erősítésért felel majd;
  • Ylva Johansson: (Svédország): belügyi portfólióért felelős biztos;
  • Maros Sefcovic (Szlovákia): intézményközi kapcsolatokért és tervezésért felelős alelnök;
  • Janez Lenarcic (Szlovénia): válságkezelésért felelős biztos.

Amin az egész testület elcsúszhat

Most az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a teljes biztosi testület összetételét, beleértve az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét/az Európai Bizottság alelnökét is. Mindezt megelőzően azonban - az EP eljárási szabályzata értelmében - a biztosjelölteknek meghallgatáson kell részt venniük az illetékes parlamenti bizottságok előtt. A meghallgatások várhatóan szeptember végén kezdődnek.

Az Európai Parlament jóváhagyása esetén az Európai Tanács az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdése értelmében hivatalosan kinevezi az új Európai Bizottságot. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy az Európai Parlament a bizottsági kollégium egészéről dönthet az egyes biztosok meghallgatása után, így addig, amíg az összes jelöltet nem hagyják jóvá, az új Európai Bizottság sem kezdheti meg a munkáját.

Korábbi sajtóhírek szerint van egy-két vitatott jelölt, amelyen elcsúszhat az egész von der Leyen-testület. Ezek között említették Trócsányi Lászlót, volt igazságügyi minisztert, aki többek között a jogállamiság meggyengítésében vélt szerepe (a minisztersége alatt hozott törvények, egyebek mellett például a civilszervezetekről vagy a különbíróságokról szólók) miatt kaphat hideget-meleget (de akár vétót is) az EP-képviselőktől.

Trócsányinak Orbán Viktor - több lap értesülése szerint - eredetileg a bővítési portfóliót kérte von der Leyentól (csak úgy, mint a leköszönő bizottságban szolgáló Navracsics Tibornak), amit von der Leyen bejelentése szerint meg is kapott, rácáfolva ezzel a korábbi várakozásokra, miszerint a nemzetközi együttműködés - fejlesztési támogatás vagy a humanitárius segélyezés - katasztrófavédelemért felelős biztosi portfóliót adták volna neki.

Azonban Trócsányi mellett még van egy-két jelölt, akinek inoghat a pozíciója. Ilyen például Rovana Plumb, akit a román Szociáldemokrata Párt egykori, korrupció miatt három év börtönbüntetésre ítélt vezetőjéhez fűznek gyanús szálak, illetve a francia Sylvie Goulard is, aki a francia sajtó szerint európai parlamenti képviselősége idején visszaélt az asszisztensek bérével. A francia Le Point hetilap úgy tudja, Goulard a nyáron összesen 45 ezer eurót (körülbelül 15 millió forintot) fizetett vissza az uniós kasszába - írta az Eurologus, brüsszeli szakportál.

Arra már volt példa korábban, hogy egy-két biztosjelöltet elutasítottak szakmai okok vagy egyéb erkölcsi aggályok miatt, ám arra, hogy az egész bizottságot megvétózták volna, még nem volt precedens.

A hétfőn nyilvánosságra hozott lista érdekessége, hogy továbbra is adottnak veszi Nagy-Britannia október 31-i távozását az EU-ból, pedig az események gyakran ellentmondásos fordulatait látva már felmerült az Eurologus szerint, hogy mégis szükség lenne egy biztosra. További érdekesség, hogy a biztosi kollégium politikai színezete meglehetősen vegyes és 13 női jelöltet tartalmaz, ami rekordnak számít.