Az uniós tanács tájékoztatása szerint a jogi keret értelmében korlátozó intézkedések hozhatók azokkal szemben, akik felelősek a demokratikus politikai folyamat, illetve a választások megtartásának akadályozásáért vagy aláásásáért a kormányalakítás folyamatos hátráltatása révén.
Szankciók vezethetők be azokkal szemben is, akik akadályozzák a közszektoron belüli elszámoltathatóságot és jó kormányzást, a gazdasági reformok végrehajtását, többek között a banki és pénzügyi ágazatban. Végezetül korlátozó intézkedéssel sújtható az állami pénzeszközöket érintő súlyos pénzügyi kötelességszegés, amennyiben az érintett cselekedetek az ENSZ korrupció elleni egyezményének hatálya alá tartoznak, valamint az engedély nélküli tőkekivitel.
A szankciók személyek esetében az EU területére való beutazás tilalmát és a vagyoni eszközök befagyasztását, szervezetek esetében pedig a vagyoni eszközök befagyasztását foglalják magukban. Emellett uniós személyek és szervezetek nem bocsáthatnak pénzeszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.
Az Európai Unió Tanácsa december 7-én fogadott el következtetéseket, amelyben aggodalommal állapította meg, hogy a Libanonban kialakult súlyos pénzügyi, gazdasági, társadalmi és politikai válság a korábbi hónapokban tovább mélyült. A Tanács reformok végrehajtását sürgette és arra is felszólított minden libanoni érdekelt felet és politikai erőt, hogy támogassák egy hiteles és elszámoltatható libanoni kormány mielőbbi megalakulását, amely képes megvalósítani a szükséges reformokat.
A szankciós keret bevezetését az indokolta, hogy a libanoni politikai erők nem teljesítették maradéktalanul azon elvárásokat, hogy a nemzeti érdekeknek megfelelően járjanak el, és ne késleltessék tovább egy olyan kormány megalakítását, amely képes kielégíteni az ország sürgős szükségleteit és végrehajtani a szükséges reformokat.