A környezetvédelmi aggályokra és az ezzel kapcsolatos lakossági tiltakozásra hivatkozva a szerb kormány visszavonta a Rio Tinto bányászati óriásvállalat engedélyeit az ország jelentős lítiumkincsének kibányászásával kapcsolatos engedélyeket az ausztrál Rio Tinto bányavállalattól - adta hírül a Euronews.
Sajtóinformációk szerint azonban a kormány arra készül, hogy az áprilisi választások után kínai befektetőknek adja át a lítiumbánya nyitásának lehetőségét.
Teljesítettük a környezetvédelmi tüntetések résztvevőinek kéréseit, és véget vetettünk a Rio Tinto tevékenységének Szerbiában - monda Ana Brnabic, Szerbia miniszterelnöke. - Nem félünk a Rio Tintótól. A népünkért és az országunkért felelünk. Bármit tehetnek, amit szerintük tenniük kell. Ez a szerb kormány végső döntése.
Bár a tiltakozók útblokádjait Alekszandar Vucsics államfő korábban illegálisnak nevezte, amelyet szerinte külföldről finanszíroznak, a kormány három hónappal a választások előtt mégis inkább visszakozott. A lakosság győzelemként értékeli, hogy leállítják a majdnem 2,5 milliárd dolláros beruházást, amely környezetvédelmi szakemberek szerint tönkretenné a termőföldeket és a vízkészletet.
Nyitott kapukat döngettek?
A Financial Times cikkéből azonban kiderült, hogy a Rio Tinto sem bízott már igazán a szerbiai projektben, így a miniszterelnök harciassága a vállalattal szemben indokolatlannak látszik. A cég negyedéves termelési tervében egyebek mellett arról is beszámolt, hogy megtalálhatják a kompenzációt annak az ősi bennszülött területnek a ledózerolásáért, ami miatt Nyugat-Ausztráliában került szembe a civilekkel.
Ez arra utalt, hogy bíztak abban, Szerbiában is le lehet szerelni a környezetvédők és a köréjük szerveződött civilek ellenállását, amit a lítiumbányászkodás elindításának lehetősége kiváltott. A hiányzó környezetvédelmi hatástanulmány nélkül azonban nem tudták megkezdeni a konzultációt a helyeikkel, aminek eredményeként a bányát leghamarabb 2027-ben nyithatják meg a korábban tervezett 2026 helyett - jelezte a cég.
Nem jó halogatni!
A szerb vezetés meghátrálásában szerepet játszhatott az is, hogy az ultranacionalista Szerb Radikális Párt elnöke, Vojislav Seselj azt mondta, hogy ha nyernek a választáson, akkor visszavonják a Rio eddig megszerzett engedélyeit. Ugyanakkor a kormánypárthoz hasonlóan ez a párt is ki akarja aknázni a lítiumbányában rejlő lehetőségeket.
Emellett nem biztos, hogy a belgrádi vezetés jó döntést hozott a lítiumbánya nyitásának bizonytalanná tételével. A nagy bányavállalatok ugyanis egyelőre kerülik a lítiumot, mivel úgy tudni, hogy sok van belőle a földkéregben, ami alacsony profitot ígér kitermelése esetén. A Rio vezérigazgatója, Jakob Stausholm szavaiból kiderül, hogy csak akkor járhatnak jól a bányászkodással az egyes országok és persze a bányavállatok is, ha gyorsan lépve ki tudják használni a nyersanyagból jelenleg mutatkozó hiányt. A bányacég ennek szellemében 2021 végén megállapodott az Argentína Salta tartományában lévő Rincon lítiumprojekt indításáról.