"Nincs többé olyan, hogy 17+1, mivel gyakorlati szempontból Litvánia kiesett" - közölte Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter, hogy országa kilépett az együttműködésből. A csoportot Peking közel egy évtizede hozta létre, hogy a közép- és kelet-európai országokkal szorosabb üzleti kapcsolatokat építsen ki. A litván politikus felszólította a többi uniós országot, hogy szintén lépjenek ki a kezdeményezésből.

"A mi szemszögünkből nézve az EU-nak legfőbb ideje, hogy a megosztó 16+1-es formátumról áttérjen az egységesebb és ezért sokkal hatékonyabb 27+1-es formátumra" - mondta Landsbergis. "Az EU akkor a legerősebb, ha mind a 27 tagállam együttesen lép fel az uniós intézményekkel együtt" - magyarázta lépését.

Kapcsolódó

"A védőoltások bevezetése, a világjárványok elleni küzdelem csak [néhány] közelmúltbeli példa arra, hogy az EU27-ek szolidárisak és céltudatosak. Az egység a kulcsa az EU külső partnerekkel való kapcsolatainak sikeréhez. Ez alól a Kínával való kapcsolatok sem lehetnek kivételek" - tette hozzá a Politico szerint.

A kínai EU-misszió szóvivője elmondta, hogy Kína "nem tudott" Litvánia lépéséről, és hozzátette: "A Kína-KKEK [közép- és kelet-európai országok] együttműködési mechanizmus egy közösen kezdeményezés, régiókon átnyúló együttműködési mechanizmus. Ez megfelel minden fél azon kívánságának, hogy közösen törekedjenek a fejlődésre.

"Ahelyett, hogy Kína dominálna, a mechanizmus minden felet bevon az önkéntességen, a széles körű konzultáción, a közös hozzájáruláson, a nyitottságon és a befogadáson alapuló együttműködésbe" - magyarázta a kínai politikus, aki nagyon gyümölcsöző volt az elmúlt kilenc év a feleknek. Kézzelfogható előnyökkel járt az érintett nemzetek számára, és új dimenziót adott a Kína-EU kapcsolatoknak.

Litvánia lépése a legújabb jele annak, hogy Kína és az Európai Unió közötti kapcsolat egyre inkább gyengül. Csütörtökön az Európai Parlament elsöprő többséggel megszavazta, hogy befagyassza az EU Kínával kötött beruházási paktumának ratifikálására irányuló jogalkotási folyamatot, hacsak Peking fel nem oldja az uniós törvényhozókkal szembeni szankciókat, amelyeket azután vetettek ki, hogy a 27 uniós ország szankciókkal sújtotta Hszincsiang tartomány több kommunista vezetőjét az ujgur kisebbség tagjainak tömeges internálása miatt. Kína az EU-t tette felelőssé a kapcsolatok megromlásáért.

A Kína kelet-európai nagy stratégiája iránti csökkenő érdeklődés jelei az év elején mutatkoztak, amikor a csoporthoz tartozó uniós tagok közül néhányan elutasították Peking meghívását, hogy vezetőik részt vegyenek a Hszi Csin-ping elnökkel tartandó csúcstalálkozón. Litvánia távozását követően 11 másik uniós ország maradt a csoportosulásban: Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Lengyelország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

Az Orbán Viktor vezette magyar kormány viszont egyre szorosabb kapcsolatokat épít Kínával, melynek jelei az olyan gigaberuházások, mint a Fudan Egyetem megépítése, vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése, amelyek mindegyike kínai hitelből valósul meg. Magyarország az EU egyetlen olyan tagja, amely kínai Sinopharm-vakcinákat használt fel az oltási kampányában. A magyar kormány egy közös uniós állásfoglalást is megfúrt, amely elítéli Kína hongkongi tevékenységét, karhatalmi fellépését.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.