A bolgár miniszterelnöknek meg kell magyaráznia a választóinak, miért nem képviseltette kormányát azon a tanácskozáson, amelyen egy sor Bulgáriával szomszédos ország elkötelezte magát az orosz gázt Törökországon át Európába juttató gázvezeték mellett - idézi a szófiai novinite.com hírportál a parlamenti ellenzék közleményét. A hét elején Görögország, Macedónia, Magyarország, Szerbia és Törökország külügyminisztere Budapesten tette le a voksát energetika együttműködésük megerősítése mellett.

A kooperációnak a polgárok jóléte fantázianevet adták. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az érintett országok kormányai készek kiépíteni egy olyan gázvezetéket, amely pótolhatja a Déli Áramlatot. Az utóbbi a Fekete-tengert átszelve szállított volna orosz gázt Európába, délről elkerülve Ukrajnát. Az EU azonban kifogásolta, hogy egy kézben - az orosz Gazpromnál - lett volna a csővezeték és a benne susogó gáz is, ami sérti az uniós versenyjogot. Vlagyimir Putyin orosz államfő végül tavaly decemberben bejelentette, hogy feladják a projektet.

Kapcsolódó

Nehogy kimaradjanak a jóból

Ez igen hátrányosan érintette Bulgáriát, ugyanis a Déli Áramlat a romantikus szépségű, homokos bolgár tengerparton kúszott volna ki a tenger fenekéről, és az ország szép summára számított a területén keresztül szállított gáz tranzitdíjából. Putyin akkor bejelentése szerint ezt a szerepet a törökök vehetik át, ugyanis Moszkva most azt tervezi, hogy Törökország felé kanyarítja a déli gázvezetéket, amelyen a görög határig vinnék el az energiahordozót. Ez lenne a Török Áramlat.

A hét eleji tanácskozáson képviselt kormányok innen építenék tovább a vezetéket Európa szíve felé felvállalva ennek nem kis költségeit és kockázatát. Janaki Sztoilov az ellenzékben politizáló Bulgáriai Szocialista Párt egyik vezetője rossz jelnek tartja, hogy a jobbközép szófiai vezetés kimaradt az egyeztetésből. Szerinte országának ott kellene lennie a Török Áramlat projektben részt vevő államok között.

Hümhümhüm

A szakértők ugyanakkor kételkednek abban, hogy ez a vezeték valaha megépülhet. Egyrészt igen drága lenne, miközben a kezdeményezésben részt vevő országoknak nem igazán vannak szabad forrásaik. Az energiaszolgáltatók, amelyek elvileg felvállalhatnák a kivitelezést, szintén nem állnak túl jól anyagilag, részben az alacsony energiahordozó-árak, részben például a német atomerőművek leállításával kapcsolatos döntés miatt.

Emellett nem egy közülük benne van más gázvezetékprojektekben, részben olyanokban, amelyek szó szerint párhuzamosan futnak a Török Áramlattal, azaz Közép-Ázsiából származó gázt hoznak Törökországon át Dél-Európába. Gondot okoz, hogy a szállítandó óriási mennyiségű, évi 60 milliárd köbméter körüli gázra aligha lehet vevőt találni Európában.

Emellett az orosz-török gazdasági kapcsolatok sem állnak olyan stabil lábakon, amelyekre megbízhatóan lehetne építeni. Nemrégiben például vita volt a felek között a Törökországba szállítandó orosz gáz áráról is.