A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
Megtalálták az utolsó 325 millió eurós kiadáscsökkentés forrását − jelentette be a hét végén Lukasz Papadémosz görög kormányfő. Az eurócsoport az ezzel teljessé váló 3,3 milliárd eurós újabb költségvetési megszorítást szabta a hónap elején a görög államcsőd elkerülését szolgáló második, ezúttal 130 milliárd eurós EU/IMF-hitelmegállapodás feltételéül.
A németek oldottak a szigorukon
A kormány ugyan ismét áldozatot kér a nyugdíjasoktól, de nem olyan fájdalmasat, mint amilyenről korábban szó volt: csak a havi 1300 eurónál magasabb nyugdíjakat csökkentik 12 százalékkal (aki például 1500 euróra jogosult, az mindössze 24 eurót veszít havonta). A német kormány letett arról az elképzeléséről, hogy részletekben folyósítsák a támogatást és az első lépésben csak a magánhitelezők adósságának elengedéséhez szükséges összeget tegyék hozzáférhetővé, így az eurócsoport mai ülésén javaslatot tehet az eurózóna kormányainak a program elindítására. Vitákra azért így is számítani lehet − erre utal, hogy a tanácskozást a Bloomberg értesülése szerint a szokásos öt óra helyett fél négykor kezdik.
A szakértők vasárnap éjszaka a magánhitelezőkkel kötendő egyezség még nyitott kérdéseinek megoldásával bajlódtak. Az athéni kormány a Financial Times értesülése szerint követeléseik 10-15 százalékáért készpénzt ajánl a pénzintézeteknek, 35-40 százalékért pedig 30 éves új kötvényt 3,75 százalékos kuponnal, ami magasabb lehet, ha a görög GDP a vártnál gyorsabban nő. Ez azt jelenti, hogy nettó jelenértéken számolva elbukják jelenlegi követeléseik 70 százalékát.
Így mentik meg a görögöket
Uniós források szerint február 22-étől március 9-éig élne a kötvénycsere-ajánlat, maga a csere legkésőbb március 8-án kezdődne és március 11-re le is zárulna; Athénnak március 20-án kell újrafinanszíroznia 14,5 milliárd eurónyi lejáró adósságát. Ezzel párhuzamosan a görög parlament már a napokban elfogadhatja azt a törvényt, amely belekényszeríti az akcióba azokat a hitelezőket, akik nem akarnak önként bekapcsolódni. Az eurócsoport ezt a lépést támogatni fogja, továbbá felhatalmazza az eurózóna stabilitási alapját(EFSF), hogy − mintegy az önkéntesség ösztönzésére − 30 milliárd euró értékben készpénzt vagy fedezetet nyújtson a kötvénytulajdonosoknak.
A gond az, hogy jelen állás szerint a komoly áldozatok ellenére sem sikerül 2020-ra a GDP 120 százalékára mérsékelni a görög adósságállományt a tavaly év végi 160 százalékról. A Bloomberg a tárgyalásokhoz közel álló forrásból úgy tudja, 129 százalék lehet a tartozás aránya, miközben Németország legfeljebb 125 százalékot tolerálna. Megoldás lehet a 130 milliárdos keret megemelése, vagy az eurózónás jegybankok kezében lévő − a Reuters szerint 12 milliárd eurónyi − görög kötvények értékének csökkentése.
Az Európai Központi Bank hét végi hírek szerint kivonja magát a frontvonalból: a mai nappal bezárólag eladja a kezében lévő becslések szerint 50 milliárd eurós görög kötvénycsomagot. Így nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy − szembe menve alapokmányával − részt vegyen egy euróország pénzügyi támogatásában.