A köztársasági elnök közleményben tudatta, hogy alkotmányellenesnek tartja a névváltoztatásról szóló jogszabályt, valamint azt az eljárást is, amelynek keretében az erről szóló macedón-görög egyezményt a parlament ratifikálta, ezért nem írja alá.

Politikájának és a 2014-es választási programjának egyik alappillére az, hogy nem fogadja el az alkotmány módosítását a névváltoztatás értelmében, ezért semmi olyat nem ír alá, ami ezt elősegítené. "Nem fogadok el olyan elképzeléseket vagy javaslatokat, amelyek károsítanák a macedón nemzeti identitást, a macedón nép, a macedón nyelv és a macedón együttélési modell egyediségét" - fogalmazott Gjorge Ivanov. Emlékeztetett arra, hogy 2014-ben több mint félmillióan szavaztak erre a politikára, amikor elnökké választották, és ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy megvédje az ország nevét.

A macedón és a görög miniszterelnök két hete jelentette be, hogy 27 év után kompromisszumos megállapodás született a görög-macedón névvita rendezésének módjáról, és a délszláv államot ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni. A megállapodás lehetővé teszi, hogy Görögország eddigi ellenkezésének feladásával megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és várhatóan a NATO is hamarosan felveszi az országot a tagjai közé.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, az alkotmány azonban nem utalt Jugoszláviára.

A két ország külügyminisztere június 17-én írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára lesz.

A köztársasági elnök azonnal jelezte, hogy nem támogatja a névváltoztatást, és nem fogja aláírni az erről szóló jogszabályt. Gjorge Ivanov kedden arra figyelmeztetett, hogy az egyezmény Macedóniát alárendelt és függő viszonyba helyezi, és ezt az ország törvényei is tiltják, ezért szerinte egy ilyen megállapodás törvényesítése jogi következményeket von maga után, és bűncselekménnyel ér fel.

Miután a macedón parlament a múlt héten ratifikálta a dokumentumot, értesítette erről Görögországot, Athén pedig - a szkopjei sajtó értesülései szerint - megküldte a szükséges nyilatkozatokat az Európai Uniónak és a NATO-nak, amelyekben beleegyezését adta, hogy folytatódhasson az integrációs folyamat. A macedón-görög egyezményben nem szerepel, hogy a névváltoztatásról szóló törvénynek meg kell jelennie a hivatalos közlönyben - amihez az elnök aláírása is szükséges -, így várhatóan Athén nem gördít újabb akadályt Szkopje euroatlanti integrációja elé. Mindazonáltal az egyezmény akkor lép jogerőre, amikor azt a görög parlament is ratifikálja, ehhez viszont előbb a macedón alkotmányt is módosítani kell. Zoran Zaev miniszterelnök közölte, a nép megkérdezése nélkül semmiképpen sem változtatják meg az ország nevét, így ősszel népszavazást tartanak a kérdésben. A kormányfő azt is bejelentette, amennyiben a népszavazás megbukik, lemond tisztségéről. A népszavazás időpontjáról várhatóan július közepén dönt a szkopjei törvényhozás.

A macedón törvények szerint amennyiben Gjorge Ivanov nem írja alá a jogszabályt, hanem visszautalja a képviselőháznak, a honatyáknak ismételten szavazniuk kell róla. Ha a képviselők másodszor is megszavazzák az egyezmény becikkelyezését, akkor az alkotmányban foglaltak értelmében az államfőnek kötelessége azt aláírni. Viszont Ivanov korábban nem írta alá az albán nyelvet is hivatalossá tevő nyelvtörvényt sem, a macedón alkotmányban pedig nem szerepel megoldás arra az esetre, ha az államfő azt követően sem ír alá egy törvényt, hogy azt a parlament másodszor is elfogadja. Zoran Zaev korábban azt közölte: ha a népszavazás sikeres lesz, és Gjorge Ivanov államfő - ígéretéhez híven - mégsem lesz hajlandó aláírni a dokumentumot, akkor a szkopjei képviselőház kezdeményezni fogja az elnök visszahívását.

A kép forrása: Pixabay.