A CGT mintegy kétszáz megmozdulást szervez országszerte és négyezer vállaltnál tettek közzé sztrájkfelhívást. A tömegközlekedési, az energetikai és az egészségügyi dolgozók egy része is munkabeszüntetést tart, s a CGT egy második tiltakozási napot is meghirdetett már szeptember 21-re, egy nappal azelőtt, hogy a kormány rendeletekben kihirdeti a reformot.

A kihívás nagy a CGT számára, miután az előző nagy társadalmi megmozdulások 2016-ben és 2010-ban nem késztették hátrálására az akkor kormányokat. Francois Hollande szocialista elnök munkajogi reformja ellen mintegy 400 ezren, Nicolas Sarkozy jobboldali államfő nyugdíjreformja ellen pedig több mint egymillióan vonultak utcára.

Emmanuel Macron pénteken Athénból azt üzente, hogy "teljesen eltökélt és nem enged semmiben sem a lustáknak, sem a cinikusoknak, sem a szélsőségeseknek". A kijelentés heves tiltakozást váltott ki a radikális baloldalon. Jean-Luc Mélenchon, a Lázadó Franciaország vezetője azt kérte "minden cinikustól és lustától", hogy vegyen részt a tüntetéseken, Philippe Martinez, a CGT elnöke pedig "botrányosnak" nevezte az elnök üzenetét, s azt kérte tőle, hogy "térjen vissza földre" és vegye észre a növekedő elégedetlenséget.

"Mi jól érezzük, hogy az emberek elégedetlenek. Emmanuel Macron népszerűtlenségi rekordokat dönt. Az egyre erősödő elégedetlenség túlmutat a munkaügyi reformom" - mondta a szakszervezeti vezető egy szombati lapinterjúban.

A felmérések szerint a franciák mintegy hatvan százaléka nem támogatja a munkajogi reformot, a tiltakozó megmozdulás ugyanakkor nem élvez akkora támogatottságot, mint 2016 tavaszán.

A többiek passzívak maradnak

A legjelentősebb szakszervezetek közül egyetlen sem csatlakozott a CGT felhívásához, jóllehet ők sem elégedettek a munkajogi reform intézkedéseivel.

Laurent Berger, a CFDT vezetője szerint most nem jó stratégia tüntetésre felszólítani, hiszen még mindig folyamatosak az egyeztetések a kormánnyal. Jean-Claude Mailly, az FO vezetője szerinte sem hatékony most az utcára vonulni, az FO megyei szervezetei közül viszont nem mindegyik ért egyet a főtitkárral. A szakszervezeti vezetők arra utaltak, hogy az elmúlt három hónapban a kormány mintegy nyolcvan egyeztetést folytatott velük a rendeletek tartalmáról.

A munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó reform - amelynek legfőbb intézkedései a végkielégítések maximalizálása és a vállalatokon belül a szakszervezetek nélküli, közvetlen egyeztetések bevezetése - Emmanuel Macron egyik legfőbb választási ígérete volt a több mint egy évtizede 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentésére.

A nemzetgyűlés augusztus elején szavazta meg azt a törvényt, amely alapján a kormány rendeleti úton, parlamenti vita nélkül módosíthatja a munkatörvénykönyvét.

A kormány június eleje óta egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a reform részleteiről, amelyeket öt rendelet formájában a szeptember 22-i kormányülésen fogad majd el a francia kormány. A 160 oldalon négy nagy fejezetben 36 pontot tartalmazó reform elsősorban a vállalatokon belüli szociális párbeszédet és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3 ezer oldalas munkatörvénykönyvét.