Kevés olyan katonai terv van, amely érintetlenül érvényben marad azt követően, hogy eldördülnek az első puskalövések, és kevés olyan diplomácia vízió van, amely túléli a realitás első tesztjét. Oroszország inváziója Ukrajna ellen arra kényszeríti a nyugati országokat, hogy újragondolják biztonsági stratégiájukat, ami az Egyesült Királyság esetén a „Global Britain” vízió átszabását jelenti – véli Robert Shrimsley, a Financial Times publicistája.

Ez a háború azt jelenti ugyanis, hogy a szigetország nem teheti zárójelbe elhelyezkedését a világ térképén. Az öntelt álmok arról, hogy a britek – akárcsak a birodalmuk korszakában – az indiai-csendes-óceáni térségre fordíthatják a legtöbb figyelmüket, megvalósíthatatlanok. Más szóval az ország vezetőinek be kell látniuk, hogy az Egyesült Királyság biztonsága szétbogozhatatlanul össze van kötve Európáéval.

A brit üzleti lap cikkírója szerint nem arról van szó, hogy a kukába kellene dobni a kormány minden külpolitikai és biztonságpolitikai ötletét, hanem arról, hogy újra kell gondolni a prioritásokat. Az ukrán-orosz háború előtt született elképzelés a világ felé fordulás mellett a high tech eszközökkel részben a kibertérben vívott háborúra tette a hangsúlyt, ám ez azon a feltételezésen alapul, hogy nem lesz olyan nagy háborús konfliktus a világon, ami megnövelné a hagyományos módon vívott háborúk jelentőségét. Ez jól illett volna egy közepes hatalom lehetőségeihez.

Háttérbe tolni az EU-t

A Global Britain stratégiát úgy tálalták a toryk, főként a brexiterek, hogy abban minél kevesebb szó essen az EU-ról. Azt feltételezték, hogy az unió biztonságpolitikája gyenge – aminek fő oka a vonakodó német hozzáállás –, miközben a britek független országként megerősíthetik befolyásukat a NATO-ban.

Bár a londoni kormányok mindig többre értékelték a katonai szövetséget, mint az uniót, biztonsági kérdésekben szükségtelen volt a távolságtartás az EU-tól. Ráadásul az elmúlt egy év vitái, amik az Észak-Írországról kötött brexitmegállapodás egy részén felrúgásához vezethetnek, a megbízhatatlan nemzetközi együttműködő partner képét vetítették a világ elé a britekről.

Az orosz invázió azonban mindezt gyorsan háttérbe tolta, most az a feladat vár a londoni kormányra, hogy lemondva a brexithez kapcsolódó külügyi illúziókról újraértékelje biztonságpolitikáját. Mindenekelőtt a prioritási sorrenden kell változtatni. Az indiai-csendes-óceáni térség és a kiberhadviselés előtérbe tolása helyett Európára kell fókuszálni. Másodszor újra kell gondolni a katonai kiadásokat, amelyeket négy év alatt 16,5 milliárd fonttal emeltek, ám ebből főként a haditengerészet profitált a szárazföldi haderő rovására.

Másodlagos szereplő

Végül az Egyesült Királyságnak új fórumokat kell találni az európai biztonsági együttműködésre a NATO keretein túl is. Figyelembe kell venni, hogy az invázióra válaszul a berlini kormány Németország katonai megerősítése mellett döntött, ami mérsékelheti az Egyesült Királyság jelentőségét, súlyát a NATO-n belül.

Miután az EU az orosz agresszióra adott válaszul bebizonyította, hogy kész gazdasági erejét használni biztonsági céljai elérése érdekében, a szigetországnak semmi oka arra, hogy ezen a téren ne erősítse együttműködését az unióval. Enélkül az Egyesült Királyság másodlagos szereplővé válhat a saját biztonságát is garantálni hivatott európai biztonsági rendszerben.

Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.