Egy - nem szakmai - magánbefektető veheti meg az év végén a második bolgár atomerőművet Belen városában, amelynek építéséről a szófiai kormány pénz hiányában és politikai okokból lemondott, mert az orosz kivitelező miatt az tovább növelte volna az ország energetikai függését Oroszországtól. A hírt a bolgár nukleáris fórum, a BULATOM elnöke, Bogomil Mancsev közölte. Mint a Novinite szófiai hírügynökség beszámolt róla, Mancsev elmondta, hogy a külföldi befektető belépése megoldaná az orosz kártérítési igények megfizetésének problémáját is.

Az új szereplőnek könnyű dolga volna, hiszen már minden szükséges engedély megvan a nukleáris erőmű megépítéséhez. Hangsúlyozta, hogy nem egy elméleti, hanem valóságos lehetőségről van szó, bár a potenciális befektetőt nem volt hajlandó megnevezni. A Standart című bolgár lap úgy értesült, hogy egy amerikai befektetési alapról van szó, amely szeretne európai vállalatokat is bevonni a projektbe.

Kapcsolódó

Az üzlet létrejöttéhez a befektetőnek meg kell állapodnia a bolgár országos villanyenergia vállalattal (NEK), amely a projekt tulajdonosa, és az orosz Atomsztrojekszporttal, a technológia jogainak birtokosával, s fedeznie kell a szófiai kormány általi szerződésbontásból fakadó minden büntetést és kártérítést.

A beleni erőmű építésére 2006-ban a szocialista kormány kötött szerződést az oroszokkal, akkor a költséget 3,99 milliárd euróban állapították meg, ez később az építő cég anyavállalata, a Roszatom 6,3 milliárdra emelte. Bojko Boriszov kormánya közel három évig húzta a döntést és keresett stratégiai befektetőt, s miután nem talált, idén márciusban felmondta a szerződést. A 2000 megawattos erőmű építési költségét a projekt konzultánsa, a HSBC bank most a legjobb esetben is 10,35 milliárd euróra becsüli. Az oroszok annak ellenére közel egy milliárd eurós kártérítést követelnek, hogy a bolgárok megállapodtak velük a beleni erőműhöz már elkészített, 1000 megawattos reaktor megvásárlásba, amivel a kozloduji nukleáris erőművet bővítik ki.

A Standart számításai szerint a beleni erőmű építésének leállítása közvetlenül 2,79 milliárd eurós, közvetve 9,8 milliárd eurós veszteséget okoz a költségvetésnek, míg megépítése évente legalább 2 milliárd euróval gazdagíthatja a költségvetést.