A Magyarországon az elmúlt években kialakult hitelezési boom várhatóan lelassul, mert azok a tényezők, amelyek a kölcsönök bővülését segítették nem fenntarthatók - idézi a Capital Economics elemző cég jelentését a bne IntelliNews régiós hírportál. A magánszektor hitelezésének felfutása az elmúlt években fontos motorja volt a GDP bővülésének, amelynek tempója rácáfolt az elemzők várakozására. A magyar gazdaság ellenállt a kedvezőtlen külső hatásoknak, növekedését főként a lakossági költekezésnek és az élénk beruházásoknak köszönhette. Az elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy az idei második negyedévben elért 5,1 százalékos év/éves bővüléssel - ami a legmagasabb volt az EU-ban az április-júniusi időszakban - a növekedés elérhette a csúcsát.

A gazdasági ágak teljesítményét is megmutató részletes GDP-elemzés ugyan csak augusztus végére várható, ám a szakértők ennek ismerete nélkül is megkockáztatják azt a jóslatot, hogy az elmúlt évek gyors növekedését segítő két hajtóerő, a lakossági fogyasztás és a beruházások bővülése, illetve hitelezés növekedése kimerülőben van. Az előbbi alapja a kockázatos devizahitelek leépítése volt, amelynek nyomán a gazdaság szereplőinek eladósodása a GDP-hez viszonyítva alacsonnyá vált, miközben viszonylag magasak voltak a megtakarítási ráták. A gazdaság az elmúlt évtized végének válsága után a hitelfelvétel bővülése nélkül lábalt ki krízisből.

Kapcsolódó

Működő hitelezés

Ezt követően, az elmúlt években a bankok lendületesen bővítették hitelezésüket: a lakossági kölcsönök tavaly 2010 óta nem látott magasságba ugrottak, a nem a pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalatoknak nyújtott hitelek egy év alatt 15 százalékkal bővültek - ilyen tempóra 2008 óta nem volt példa. A Capital Economics becslése szerint a 2016 óta kihelyezett kölcsönök tíz százalékkal dobták meg a befektetéseket.

A lejáró hitelek aránya a GDP-hez viszonyítva Magyarországon csak harmada az uniós átlagnak, így az MNB-nek nincs kifogása a hitelezés jelenlegi bővülésével szemben. A lakossági adósság aránya a háztartások szabadon elkölthető jövedelméhez képest fele akkora jelenleg, mint 2008-ban volt, ami csökkenti a túlzott eladósodás kockázatát. Az MNB olyan szabályokat hozott, amelyek arra szorítják a bankokat, hogy a változó kamatozású hitelek helyett fix kamatozásúakat nyújtsanak - ez is mérsékli a pénzügyi kockázatokat. Végül a magyar bankoknál 2019 első negyedévére 2 százalékra csökkent a nem teljesítő hitelek aránya a 2013-as 17 százalékról.

Miért lesz vége?

A Capital Economics szakértői azért számítanak a hitelezés lassulására, mert a pénzügyi környezet, amely segíti ezt, kevésbé lesz kedvező. Az MNB várhatóan valamikor 2020-ban elkezdni fokozatosan szigorítani monetáris politikáját, miközben elvész a lakossági fogyasztás és a beruházások lendülete. Az utóbbi oka egyrészt, hogy a bérek tíz százalékos növekedése üteme fenntarthatatlan, másrészt hogy az eurózóna gazdaságának lassulása visszafogja a magyar vállalatok teljesítményét is. A szakértők szerint két kockázata lenne annak, ha ennek ellenére folytatódna a hitelezési boom.

Az egyik, hogy megugranának az adósságszolgálat költségei. Ennek az lehet az oka, hogy bár - ahogy említettük - a jegybank a fix kamatozás felé tereli a hiteleket, a jelzáloghitelek nagyobb része még mindig változó kamatozású, azaz olyan kölcsön, amelyek kamata a hitelköltségek várható emelkedésével párhuzamosan nőne. A másik kockázat, hogy eszközbuborékok alakulnak ki például az ingatlanpiacon, ahol már most is vannak ennek jelei. A túlságosan elhúzódó hitelbővülés megágyazna egy durva korrekciónak, azaz visszaesésnek akkor, amikor végül elpárolog a fizetőképes kereslet a piacról.