Jön az ítélethirdetés június 4-én az Európai Bizottság kontra Mol Nyrt. ügyében, ahol a tárgyalás 2014. november 13-án volt. A Mol és a magyar kormány 2005-ben megállapodást kötött, amelynek értelmében a cég által a kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradékok a Mol legtöbb magyarországi szénhidrogénmezőjénél 2020-ig változatlan összegű marad. A magyar bányászati törvény 2008 elején hatályba lépett módosítása a bányajáradék jelentős emeléséről rendelkezett, ami viszont az ominózus megállapodás által nyújtott kedvezményeket nem érintette.

Majd 2010 júniusában az Európai Bizottság megállapította, hogy a megállapodás és a bányászati törvény ezt követően történt módosításának együttes hatása azt eredményezi, hogy a Mol mentesül olyan pénzügyi terhek  alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük, így tisztességtelen versenyelőnyhöz jut. A brüsszeli testület szerint e kedvezmény az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül, amelyet Magyarországnak vissza kell fizettetnie a kedvezményezettel. Az EB határozata szerint az állami támogatás összege 2008-ben 28,4 milliárd és 2009-ben 1,9 milliárd forintot tesz ki, 2010-re az állami támogatás összegét Magyarországnak kell kiszámítania addig az időpontig, amíg abból a Mol részesülhetett.

A Mol a bizottság határozatát megtámadta az EB törvényszéke előtt, amely 2013. november 12-én meghozott ítéletében megsemmisítette az EB határozatát. Majd a bizottság az ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be. Az ügyben a tárgyalás 2014. november 13-án volt, 2015. január 22-én kihirdetett indítványában pedig Wahl főtanácsnok a bizottság fellebbezésének elutasítását javasolta a bíróságnak.

Kiderül, jogszerűen tiltották-e be pénznyerő automatákat

Június 11-én lesz az ítélethirdetés Berlington Hungary Kft. és társai - a Lixus Szerencsejátékszervező Kft., a Lixus Invest Kft., a Lixus Projekt Kft. és a Megapolis Terminal Kft. ügyében az Európai Bíróságon. A tárgyalást január 14-én tartották. Az ügy a pénznyerő automaták körüli történésekre a vezethető vissza. Magyarországon ugyanis 2012. október 11-e előtt a pénznyerő automatákat játékkaszinóban és játéktermekben lehetett üzemeltetni. Ám 2011-től kezdve a magyar jogalkotó egyre szigorította a játéktermekre vonatkozó szabályozást, ennek keretében 2011. november 1-jétől kezdődően a játéktermekben működtetett pénznyerő automaták után gépenként fizetendő játékadó mértékét 100 ezerről 500 ezer forintra emelte fel, illetve e tételes játékadó mellé bevezetett egy százalékos mértékű játékadót is.

Tavaly januári lapinformációk szerint az NFM bruttó 174 millió forintos keretösszeggel szerződést kötött a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával, hogy a Berlington Hungary perében a magyar állam jogi képviseletét ellássa. Az öt felperes többi között elmaradt vagyoni előny, vagyoncsökkenés, játéktermek bezárása miatti költségekre hivatkozva követel eltérő nagyságú, 120 millió forinttól 3,6 milliárd forintig terjedő kártérítést. Az összes kárigényt nyolcmilliárd forint tőke és annak kamataiban határozták meg.

Majd 2012. október 1-jén a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez a pénznyerő automaták játéktermekben és elektronikus kaszinókban történő működtetésének megtiltása céljából. Az így elfogadott törvény 2012. október 10-én hatályba is lépett, amely nyomán a játéktermek, illetve pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozóan korábban kiadott engedélyek a következő naptól automatikusan hatályukat veszítették. Ezen időponttól fogva pénznyerő automaták csak játékkaszinókban működtethetőek. A jogalkotó a tiltást a játékfüggőséggel, az annak megelőzéséhez fűződő közegészségügyi érdekekkel, illetve bűnmegelőzési okokkal indokolta.

A szigorúbb szabályok bevezetése előtt játéktermekben pénznyerő automatákat üzemeltető vállalkozások a magyar bíróságok előtt vitatják a működésüket ellehetetlenítő intézkedéseknek az uniós alapszabadságokkal való összhangját, illetve kártérítést kérnek az uniós jog állítólagos megsértése miatt elszenvedett kárukért. Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék lényegében arra a kérdésre vár választ a bíróságtól, hogy a játéktermekben üzemeltetett pénznyerő automatáknál a játékadó mértékének egyik napról a másikra történő drasztikus felemelése, majd az ilyen üzemeltetés azonnali hatályú, teljes megtiltása összhangban van-e az uniós joggal.

Magyar húscég kártérítést kér tanácsadójától

Június 18-án lesz az ítélethirdetés a Martin Meat Kft. ügyében; a tárgyalás 2014. október 9-én volt. Az ügy előzménye, hogy még 2007-ben egy osztrák vállalkozás szerződést kötött egy magyar céggel, amely vállalta, hogy magyar munkavállalóival marhahúst dolgoz fel az osztrák cég salzburgi vágóhídján. A magyar cég a szerződés megkötése előtt jogi tanácsadást kért, hogy az általa végezni kívánt tevékenység nem esik-e az Ausztria által tett átmeneti korlátozások hatálya alá. Jogi tanácsadói azt a tájékoztatást adták, hogy a kérdéses tevékenységre nem vonatkoznak ilyen korlátozások.

Az osztrák hatóságok azonban megbírságolták az osztrák vállalkozást, mivel álláspontjuk szerint számára a magyar cég munkaerő-átengedést végzett, amelyre vonatkoznak az átmeneti rendelkezések, a magyar munkavállalóknak foglalkoztatási engedélyre lett volna szükségük. Az osztrák és a magyar cég megállapodása alapján azonban a bírságot ez utóbbinak kellett viselnie.

A magyar vállalkozás ezután kártérítési keresetet indított a jogi tanácsadói ellen a hibásnak bizonyult jogi tanácsokból eredő kárának megtérítése iránt. Az ügyben eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság egyrészről azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy az ügyben munkaerő-átengedésről van-e szó, másrészről az osztrák hatóságok jogszerűen hivatkoztak-e az átmeneti korlátozásokra. Idén január 15-i indítványában Sharpston főtanácsnok úgy vélte, hogy Ausztria tévesen alkalmazta az uniós jogot, amikor húsipari szolgáltatások nyújtása véget a területére kiküldött magyar munkavállalóktól 2007-ben foglalkoztatási engedély bemutatását követelte meg.

Meddig ér a magyar adatvédelmi hatóság keze?

Egy szlovákiai cég (Weltimmo s.r.o.) olyan weboldalt üzemeltet, amelyen magyarországi ingatlanok hirdetései jelennek meg, ennek keretében pedig a hirdetők személyes adatait is kezeli. A hirdetések egy hónapig ingyenesek, majd ezt követően azokért díjat kell fizetni. Számos hirdető az ingyenes időszakot követő időszakra nézve e-mailben kérte hirdetése és személyes adatai törlését, mivel a díjköteles szolgáltatást már nem kívánta igénybe venni. A cég azonban nem törölte ezen adatokat, majd kiszámlázta a fizetendő díjakat. Ezek meg nem fizetésére tekintettel pedig a hirdetők személyes adatait követeléskezelő cégeknek továbbította.

A hirdetők panaszai nyomán eljárt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a magyar adatvédelmi jog megsértése miatt tízmillió forint bírsággal sújtotta a szlovák céget. A hatóság szerint a magyar jogszabályok azért voltak alkalmazhatóak, mert a cég a kérdéses adatok gyűjtését Magyarországon folytatta. A szlovák vállalkozás vitatja a magyar hatóság határozatát, mondván: annak nem volt hatásköre eljárni és a magyar jogot alkalmazni egy külföldön letelepedett céggel szemben. A vállalkozás szerint szabálytalanság észlelésekor  a magyar hatóságnak a szlovák adatvédelmi hatóságot kellett volna megkeresnie a szükséges eljárások lefolytatása végett. Az ügyben eljáró Kúria azt szeretné megtudni az EB-tőll, hogy az uniós adatvédelmi irányelv értelmében a jelen ügyben jogosult volt-e a magyar adatvédelmi hatóság a magyar szabályok alkalmazására, és azok alapján bírság kiszabására. Az ügyben a tárgyalás 2015. március 12-én volt, a főtanácsnoki indítványt június 25-én ismertetik.

Devizahitelesek, figyeljenek szeptember 17-re!

A devizahitelezés egy eddig nem vizsgált kérdését érintő Banif Plus Bank ügyben szeptember 17-én ismertetik a főtanácsnoki indítványt. A Ráckevei Járásbíróság a devizahitelezés egy eddig nem vizsgált részletével foglalkozik, és lényegében azt kérdezte az EB-től, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv befektetővédelmi rendelkezései. Ez utóbbiak arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak az ügyfélnek a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns befektetési ismereteiről és tapasztalatairól, pénzügyi helyzetéről és befektetési céljairól, hogy az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhassanak.

E rendelkezések alapján amennyiben a befektetési vállalkozás az így kapott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél számára, úgy erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell. A járásbíróság arra is kíváncsi, hogy a devizahitel-szerződések megkötésekor az ügyfél az irányelv befektetővédelmi rendelkezései szerinti tájékoztatásának az elmaradása az ilyen szerződések semmisségét vonja-e maga után.

A főtanácsnok indítványa alapján kezdik meg az Európai Bíróság bírái az ügyben a tanácskozást, ítélet hónapok múlva várható.

Szabályosan dolgoztak-e a közjegyzők?

Még 2007 decemberében egy magánszemély (Sugár Attila) svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött az Erste Bank Hungary Zrt.-vel. Az adós a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amelynek értelmében a bank vele szemben nemfizetéskor közvetlenül a közjegyzőtől kérhette végrehajtási záradék kibocsátását, amellyel bírósági eljárás nélkül megindítható az adós ellen a végrehajtás. Miután az adós a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bank kérte e záradék kibocsátását, aminek a közjegyző eleget is tett. Az adós azonban bíróságon vitatja a végrehajtási záradék kibocsátásának jogszerűségét, mivel álláspontja szerint a közjegyző megsértette a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós szabályokat azzal, hogy elmulasztotta annak megvizsgálását, hogy a kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.

Az ügyben eljáró FT azt kérdezte az EB-től, hogy a közjegyző eljárása, illetve az annak alapjául szolgáló azon magyar jogszabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy az adós ellen a kölcsönszerződés tartalma bírósági felülvizsgálatának bevárása nélkül végrehajtás induljon, összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal. Az uniós szabályok a nemzeti bíróságok számára kifejezetten előírják a fogyasztó tájékoztatását arról, ha egy fogyasztói szerződésben tisztességtelen szerződési feltételt észlelnek. Az ügyben a tárgyalás 2015. február 5-én volt. A korábbi tervek szerint a főtanácsnoki indítványt május 5-én ismertették volna, ez azonban azóta sem történt meg, annak új időpontja egyelőre nincs.