A magyar GDP az ezredforduló óta nem látott mértékben, vagyis csaknem két évtizedes rekordot jelentő 5,2 százalékkal növekedett 2019 első negyedévében éves bázison számítva. Az adat felülmúlta a piaci várakozásokat, bár a január-márciusi ipari, kereskedelmi és építőipari adatok láttán lehetett számítani a gyorsulásra. Az elemzői előrejelzések - különösen a külföldi várakozások - nagy szórást mutattak, ami a szokásosnál erősebb bizonytalansági faktort jelez - vélte Nyeste Orsolya, az Erste szenior makrogazdasági elemzője a magyar adathoz fűzött kommentárjában.

Ezzel a teljesítménnyel az Eurostat adatai szerint magyar növekedési adat az élre került mind a negyedéves, mind az éves alapon számított bővülési ütemmel. Az év/év alapon produkált 5,2 százalékos ütemtől csak minimálisan maradt le Magyarország mögött Románia, ahol 5,1 százalékos volt a gazdaság bővülése. A dobogó harmadik helyén a lengyelek állnak 4,6 százalékos növekedéssel.

Kapcsolódó

A visegrádi országok között a magyar és lengyel gazdaság mögött Szlovákia áll 3,8 százalékos GDP-adattal, Csehország pedig 2,5 százalékkal zárja a V4-ek sorát.

A negyedéves adatok alapján az egész EU-ban szintén Magyarország viszi a prímet 1,5 százalékos GDP-növekedéssel, de ebben az esetben Lengyelország liheg a nyakán 1,4 százalékos ütemmel. Romániában a negyedéves adat 1,3 százalék lett. A szlovák gazdaság az előző negyedévhez képest 0,9, a cseh gazdaság pedig 0,5 százalékkal bővült.

Az EU egészében éves alapon Olaszországban volt a legkisebb növekedés 0,1 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest Lettország áll a sor végén, ahol 0,3 százalékos esést mutattak az adatok.

Grafika: Kristóf Réka

Kapott egy pofont a forint

A régióban nemcsak a magyar, de a cseh, a román, a lengyel és a szlovák éves növekedési adat is meghaladta a várakozásokat. Ugyanakkor a robusztus első negyedéves adat ellenére a forint tavaly november óta nem látott szintre, 325,11 forintra gyengült az euróval szemben - jegyzi meg a Reuters.

Ennek oka a hírügynökség szerint, hogy nem sikerült eloszlatni a régióban az inflációval, illetve az európai növekedéssel kapcsolatos aggodalmakat. Emellett a régió fő exportpiacait képviselő eurózónás lassulás, valamint az európai autóimportra kivetendő amerikai vámok is aggodalmakra adnak okot - teszi hozzá a Reuters.

Mi húzza a magyar gazdaságot?

A magyar növekedés szerkezete egyelőre nem ismert, a részletes adatokat majd csak május 31-én publikálja a KSH. A hivatal szűkszavú kommentárja szerint a növekedéshez az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben. Felhasználói oldalon valószínűsíthetően továbbra is erős maradt a lakossági fogyasztás és beruházások teljesítménye. Mindemellett jól teljesíthetett az ipari export is, ami így kifejezetten immunisnak tűnik a külső piacok lassulására - vélte Nyeste Orsolya.

Magyar elemzők várakozása szerint egyébként idén már lassulás várható a magyar gazdaságban a 2018-as ütemhez képest, de a dinamika továbbra is erős maradhat. Az ütem mérséklődésének okai között elemzők a beruházások lassulását, a magas bázist, az építőipar várható fékezését, világgazdasági kockázatokat, a kapacitáskorlátokat, a külső kereslet mérséklődését említik.

Grafika: Kristóf Réka

A román gazdaság is száguld

A román gazdaság - szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint - a GDP 5,1 százalékával nőtt éves alapon, míg a negyedéves bővülés 1,3 százalék volt. Szomszédunk gazdaságának a fő hajtóereje a fogyasztás, de a legfrissebb adatok szerint az építőipar is erős húzóerőnek mutatkozik. (Utóbbi a román statisztikai hivatal adatai szerint az első negyedévben 12,5 százalékkal nőtt, míg a szezonális és naptárhatással kiigazított adat szerint a bővülés 5,7 százalék volt. Márciusban a nyers adatok szerinti növekedés 23,4 százalék volt a tavalyi harmadik hónaphoz képest, a kiigazított adatok szerint a bővülés 18,7 százalék.)

Romániában is lassulás várható, legalábbis az Európai Bizottság szerint, miután a testület az idén 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számít. Ezzel szemben a román kormány 5,5 százalékos GDP-bővülést vár.

A csehek már lassult a növekedés

Csehországban a gazdaság már veszített a lendületéből: a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) szerint éves összehasonlításban 2,5 százalékra mérséklődött az első negyedévben a cseh gazdasági növekedés a tavalyi utolsó negyedév 2,6 százalékos mutatójához viszonyítva. Negyedéves összehasonlításban a január-márciusi időszakban 0,5 százalékkal nőtt a GDP a tavaly október-decemberi időszak 0,8 százalékos üteméhez képest.

A növekedést leginkább a feldolgozóipar befolyásolta, de jól ment az építőiparnak és a szolgáltatásoknak is. A motor azonban továbbra is a cseh termékek iránti külföldi kereslet és a háztartások fogyasztásának emelkedése - mondta Vladimir Kermiet, a CSÚ szakigazgatója az MTI szerint.

A német gazdaság küszködik

A magyar gazdaság szempontjából nem elhanyagolható német gazdaság növekedéséről a helyi statisztikai hivatal szerdán közölte, hogy Németország GDP-je 0,4 százalékkal nőtt az idei első negyedévben az előző három hónaphoz képest. Az előző negyedévben még stagnált, 2018 harmadik negyedévében pedig csökkent a német GDP.

Az EU legnagyobb gazdasága főleg a lakossági fogyasztás lendületes növekedése, és az építőipari és ipari beruházások jelentős bővülése révén indult be ismét. Az államháztartás fogyasztási kiadásai csökkentek. A külgazdasági tényezők befolyása a GDP alakulására vegyes volt, az export mellett az import is bővült.

A Destatis előzetes adatai alapján éves összevetésben 0,7 százalékkal nőtt a német gazdaság a január-márciusi időszakban. A január-márciusi időszak eredménye "az első reménysugár a növekedés nélkül eltelt két negyedév után" - értékelte a Destatis jelentését Peter Altmaier szövetségi gazdasági miniszter.