Úgy tűnik, a bevándorlás elutasítása nyerő lap lehet a június 3-ai szlovéniai országgyűlési választásokon - utalt a közvélemény-kutatások eredményére a Reuters. A nyugat-balkáni országot Magyarországhoz hasonlóan két éve árasztotta el óriási migrációs hullám: közel félmillió bevándorló haladt át Szlovénián útban nyugat-európai úti célja felé.

A népszerűségi listákat az ellenzéki konzervatív-liberális Szlovén Demokrata Párt (SDS) vezeti. A párt visszautasítja a menekültek elhelyezésével kapcsolatos kötelező kvótát - a kétmilliós országnak, amelynek egy főre eső GDP-je több mint másfélszerese a magyarénak mindösszesen 567 menekült ügyét kellene elbírálnia - és bevándorlómentes országot vizionál.

Kapcsolódó

Hátszelek

Az utóbbi hetekben két körülmény erősítette a párt helyzetét. Egyrészt Orbán Viktor, Magyarország híresen bevándorlófaló miniszterelnöke is felszólalt egyik gyűlésükön, másrészt kiderült, hogy január és április között több mint 1200 bevándorló érkezett az országba szemben a 2017 azonos időszakában regisztrált 320-szal.

Az is felvetődött, hogy az SDS-hez köthető cégek annyira sok pénzt kaptak Magyarországról, hogy a szavazás nem lesz legitimnek tekinthető - írta a 24.hu szlovén lapértesülések alapján. A balközép pártok berkeiből hallott erről a Siol.net, amely szerint nem kizárt, hogy nem a szavazók, hanem a bíróság dönt arról, kié lesz a hatalom az országban, mert felmerül a meg nem engedett pártfinanszírozás gyanúja.

Beszédes múlt

Az SDS élén Janez Jansa áll, aki kétszer, 2004 és 2008, illetve 2011 és 2012 között már volt az ország miniszterelnöke. Ezt követően 2014-ben hat hónapot börtönben töltött, miután egy 2006-os katonai beszerzéshez kapcsolódó korrupciós ügyben elítélték. Az alkotmánybíróság azonban úgy döntött, hogy ügyét a tízéves elévülési idő miatt ejteni kell.

Janza második kormányfői periódusát követően, 2013-ban Szlovénia hajszál híján kerülte el, hogy egy Görögországéhoz hasonló uniós segélycsomaggal mentsék meg az államcsődtől. A háttérben az állami kézben marad nagybankok katasztrofális helyzete volt.

Az állami tulajdon ugyanis lehetővé tette, hogy politikus ejtőernyősök célpontjaiként és korrupciós kifizetőhelyekként üzemeljenek. A pénzintézeteket az adófizetők pénzéből megmentették, ám az Európai Bizottság azon az áron engedélyezte az állami beavatkozást, hogy a legnagyobb bank, az NLB többségét privatizálni kell.

Csalóka jelen

Az SDS vezeti a népszerűségi listákat 15-25 százalék között mért támogatottsággal. A második helyen 10-14 százalék körüli aránnyal egy új versenyző, a Lista Marjana Sarca, azaz a Marjan Sarec listája párt áll. Ezt egy korábbi újságíró, színész-komédiás alapította a 2014-es önkormányzati választások előtt.

A harmadik a kormánykoalíció kisebbségi szereplője, a Szociáldemokrata párt (SD), 6-12 százalékkal. Ezt követően fél tucat 5-8 százalék körül tanyázó politikai erő következik, köztük a jelenlegi miniszterelnököt, Miro Cerart adó Modern Centrumpárt (SMC). Ugyanakkor az összes párt jelezte, hogy Jansa korrupciós ügye miatt nem hajlandó koalícióra lépni az SDS-sel, hiába nyeri meg a választásokat.

Van más is

A bevándorlás nem az egyetlen téma, amely borzolhatja a közhangulatot. Magyarországhoz hasonlóan Szlovéniában is súlyos gondok vannak az egészségügyi ellátással. Hiába várható idén egészséges, több mint ötszázalékos GDP-növekedés a bővülő exportnak köszönhetően, az orvosi várólisták hosszúak, miután a rendszer pénz- és munkaerőhiánnyal küszködik.

Nemrégiben nagy visszhangot váltott ki például, hogy az utolsó három orvos is lehagyta az ország egyetlen gyermeksebészeti osztályát Szlovénia legnagyobb kórházában. A menedzsment most azon dolgozik, hogy horvát és cseh vendég orvosokkal tartsa életben a részleget.

A nyugdíjrendszer szintén jól ismert gonddal küzd: reform nélkül egy idő után nem lesz képes kezelni a népesség elöregedéséből fakadó problémát, nevezetesen, hogy egyre kevesebb munkaképes korú dolgozó befizetéséből kellene finanszírozni egyre több nyugdíjas járandóságát.

Hasít a régi ismerős

A magyar vásárolók régi kedvence, a Gorenje 2017-ben az elmúlt öt év legnagyobb árbevételét könyvelte el - derült ki a cég éves beszámolójából. A vállalat két legnagyobb piaca jelenleg Kelet-Európa és Oroszország. Az utóbbin több mint ötödével ugrott meg az értékesítés. Hasonló cipőben jár a generikus gyógyszereket gyártó Krka-csoport, amely Kelet-Európában majdnem harmadával növelte árbevételét tavaly január és szeptember között az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest. A cég beszámolója szerint ez főként annak köszönhető, hogy nagyon jól teljesítettek az orosz piacon.

A fotó forrása: Reuters