Lengyelország és Magyarország új keleti hatalmi központot hozott létre, hogy kicselezze Brüsszelt. Így értelmezik a brit Daily and Sunday Express bulvárlap internetes portáljának újságírói a budapesti, illetve a varsói kormány és az EU brüsszeli központja között kialakult vitát. A cikket követő hosszas fórumozás alapján úgy tűnik, a sajtóorgánum olvasói jól reagáltak a provokatív írásra.

Az erős felütésre még rátesz egy lapáttal az Express, ugyanis nemes egyszerűséggel azt állatja, hogy a két ország kormánya rendszeres titkos találkozókon erősíti kapcsolatait, illetve hangolja össze munkáját. Egy politikai elemző szerint a két ország sarokba szorította az Európai Uniót azzal, hogy saját hatalmi központ kialakításán dolgoznak. Brüsszel nem sokat tud tenni ez ellen.

Kapcsolódó

Erős kapcsolatok

A két kormány kapcsolatai nagyon erősek, szinte minden héten elutazik egy lengyel miniszter Magyarországra, illetve fordítva - állította a portálnak nyilatkozva Dominik Hejj magyar-lengyel származású politológus. Hejj igyekszik pontosan fogalmazni, amikor azt mondja, hogy Budapest és Varsó, illetve Brüsszel viszonya lehűlt. Ezzel arra utal, hogy egyelőre nem történt helyrehozhatatlan törés, de a kapcsolatok fagyosak.

A szakértő szerint a két kormányzó párt, a Jog és Igazságosság (PiS), illetve a Fidesz nagyon sok közös vonást mutat. Természetesen nem mindenben értenek egyet egymással, ám az ideáljaik lényegében azonosak. Magyarország megmutatta Lengyelországnak, hogy azt tesz a belpolitikában, amit akar, az EU-nak nem sok lehetősége van beleszólni ebbe.

Gyenge befolyás

Egyetért az előtte szólóval Aleksander Fuksiewicz, a varsói Közügyek Intézetének munkatársa. Sosem lehetünk biztosak abban, hogy az Európai Bizottságnak vagy Németországnak milyen befolyása van Magyarországra - fejtegeti. Ez is mutatja, hogy az európai közös politika fogja az uniós tagállamok belpolitikájának.

A két szakértő állításainak jó hátteret ad a lengyel kormány és az EU között kialakult vita a lengyelországi igazságszolgáltatási reformról. Ez Varsó szerint megszabadítaná az országot a szocializmus idején kinevezett bíráktól, míg Brüsszel kifogásolja, hogy a bírói szervezet vezetőinek kinevezését a végrehajtó és a törvényhozó hatalom kezébe adná, azaz megszüntetné az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Az uniós bírálat dühödt választ váltott ki a lengyel vezetésből. Az EU beavatkozása rossz érzéseket fog kelteni és meg fogja mérgezni az unió és Lengyelország kapcsolatait - idézte az Express Witold Waszczykowskit, a varsói kormány külügyminiszterét.

Hosszú adok-kapok

Ahhoz képest, milyen távol van Nagy-Britanniától Lengyelország és Magyarország, meglehetősen szenvedélyes és hosszas vita bontakozott ki a fórumozók között a cikk után. Az első megszólaló máris a brexittel kapcsolatos vitára utalt, mondván Hammond (Philip Hammond pénzügyminiszter) azt akarja, hogy Nagy-Britannia közeli kapcsolatban maradjon az EU-val, és így tovább fizesse ezeket az országokat, amelyek magasról tesznek arra, amit az EU mond nekik.

Többen is kifejezik azt a kívánságukat, hogy még több hatalmat kellene kapnia a lengyel és a magyar vezetésnek, ami remélhetően sikerre vezetné őket az EU-val folytatott huzavonájukban. Van, aki örül annak, hogy a két kelet-közép-európai EU-tagállam fejfájást okoz Angela Merkel német kancellárnak. Egy tömören fogalmazó hozzászóló szerint Brüsszel szisztematikusan megfosztja az uniós országokat a szuverenitásuktól.

Belpolitikai indulatok

Kiterjedt vitát folytattak a felek a magyar-lengyel ügy kapcsán a brexitről. Az egyik jellegzetes hozzászólás szerzője sajátos csalódottságának adott hangot. Azt reméltem - írja -, hogy Nagy-Britannia fogja megdönteni Junckert (Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét), Merkelt és mindenekelőtt az EU-t, ám úgy látszik Kelet-Európa teszi ezt meg.

Mások is irigykednek Lengyelországra és Magyarországra. Milyen szerencsések a magyarok és a lengyelek, hogy olyan vezetőik vannak, akik megvédik az embereket - fogalmaz az egyikük. Ugyanakkor volt olyan hozzászóló, aki szerint az Express újra elővezetett egy rá mint bulvárlapra jellemző zagyvaságot. Ezt a véleményét a cikkhez csatolt egyik képpel támasztja alá, amelyen a bírósági reform ellen, egyben az EU mellett tüntető lengyelek láthatók.

És folytatódik tovább

A vitát vélhetően az örökkévalóságig lehet folytatni. Erre utal két bejegyzés a fórumon. Az egyik azt a következtetést vonja le az írásból, hogy Magyarország és Lengyelország, amelyek bőkezű támogatást kaptak az EU-tól (és Nagy-Britanniától mint az uniós büdzsé nettó befizetőjétől) olyan posztdemokráciákká váltak, mint amilyen Törökországban, Oroszországban vagy Venezuelában üzemel.

A másik olvasó viszont arra a megállapításra jut, hogy az EU a posztdemokráca, amelyben a senki által meg nem választott bizottsági komisszárok hozzák a döntéseket.