A magyar és lengyel jogállamisági ügyek ismét előkerülnek kedden a tagállamok EU-ügyi minisztereinek ülésén - írja az Euobserver, ám a jogállamiság és a demokrácia lebontásának vizsgálata vélhetően nem halad előre.

Emellett napirenden lesz a következő hétéves költségvetés is, amelyen a Politico szerint fellángolhatnak azok a viták is, hogy az uniós forrásokat a jogállamiság feltételéhez kössék-e.

Kapcsolódó

Nincs előrelépés

A tagállamok és a soros elnökséget ellátó román elnökség már a múlt hónapban megkapta a maga kritikáját, hogy Magyarország ügyében nincs előrelépés. Az Euobserver ugyanakkor megjegyzi, hogy a találkozótól semmi konkrétum nem várható, illetve előrelépés sem.

Az Európai Bizottság Lengyelország ellen 2017 decemberében indította el a 7. cikkely szerinti eljárást, az Európai Parlament pedig tavaly szeptemberben kezdeményezett hasonló eljárást Magyarországgal szemben.

Az eljárás során a minisztereknek kellene a lengyel és a magyar helyzetet elemezni, hogy fennáll-e az EU alapszerződésében lefektetett alapjogok megsértése és javaslatokat kellene megfogalmazniuk a kormányok számára hogyan orvosolják a helyzetet.

Magyarország ügye már negyedszerre kerül elő az EU-ügyi miniszterek találkozóján, de eddig mindig elakadt eljárás labirintusában, többek között az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács (EiT) közötti rivalizáláson. Mint emlékezetes, az EP jelezte, hogy részt szeretne venni az EiT tanácskozásán, ahol a magyar ügyet tárgyalták, de ezt a Tanács azzal hárította, hogy a parlament folyamatos beavatkozása a munkájukba "veszélyes precedenst" teremtene.

Majd a román elnökség?

Egyelőre az is egy kérdés az Euobserver szerint, hogy a román elnökség hogy akarja kezelni a magyar ügyet, miután az elnökség a tagállamoktól várna világos jelzést. Egyelőre azonban 18-19 tagállam szeretné napirenden tartani a magyar ügyet, de nincs konszenzus abban, hogy hogyan és mikor lépjenek tovább.

Néhány tagállam azért sem lenne még hajlandó lépni, mert az Magyarország megtámadta a Sargentini-jelentés megszavazásának jogszerűségét - a tagállamok a bíróság állásfoglalását várnák meg. Ez a döntés azonban ebben az évben még biztosan nem születik meg, nyár előtt nem is valószínű, hogy a bírák elé kerül az ügy.

Eközben Magyarország vált az első olyan uniós tagállammá, amelyet a Freedom House "részben szabad" országgá minősített és a jelentésében kiemelte, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt a demokrácia az EU-n belül eddig mért legdrasztikusabb romlást mutatja.

A lengyelek máshogy próbálkoznak

Eközben a lengyelek egy teljesen más utat választottak: szeretnék meggyőzni a tagállamokat, hogy zárják le a Lengyelország ellen indított 7. cikk szerinti eljárást, és a varsói kormány az EU által kritizált jogszabályt módosította is.

Ugyanakkor egy uniós forrás az Euobservernek elárulta, hogy a tagállamok részéről egyelőre nincs akarat arra, hogy a 7. cikk szerinti eljárást megszüntessék, így várhatóan ebben az ügyben sem lesz szavazás kedden.

Nehéz lesz kikerülni a jogállamiág és az EU-források összekötését

A miniszterek tanácsán a 2021-2027-es költségvetés kérdése is előkerül, amelyen a Politico szerint - főleg az EP-választások miatt - még inkább kiéleződik a vita arról a kérdésről, hogy az uniós értékek betartásához kössék-e az EU-támogatások kifizetését.

A Politico szerint körvonalazódik egy klasszikus brüsszeli kompromisszum: a kelet-közép-európai országok kormányai hajlandóak elfogadni némi összekapcsolást a jogállamisággal, de cserébe a kohézióra és a mezőgazdaságra szánt források emelését várják.

A brüsszeli portál megjegyzi, hogy ebben az ügyben sem várható döntés a közeljövőben - legalábbis addig biztosan nem, amíg kampány van.

A jelenlegi költségvetési ciklusnak 2020-ban vége lesz, tehát valamilyen megállapodást össze kell ütni 2020 vége előtt. Egy, a Politicónak nyilatkozó diplomata szerint a lehetséges megoldás valami olyasmi lehet, hogy az EU-források nettó haszonélvezői egy "kielégítően magas összeget kapnának kohézióra" és néhány agrárkiadásra is kapnának kedvezményt, de cserébe hozzá el kellene fogadniuk a források jogállamisági kritériumokhoz való kötését.

Egy másik diplomata a portálnak megjegyezte, hogy elég tagállam áll a javaslat mögött ahhoz, hogy ezt meg lehessen valósítani, a kormányoknak pedig nagyon nehéz lesz ezt a linket megtorpedózni, és azt a szavazóiknak elmagyarázni.