Az orosz kormány elfogadta azt a javaslatot, amelynek értelmében meghosszabbítják az alkalmazottak kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetéseinek átirányítását az állami költségvetésbe. A döntésről szóló hírt megerősítette Makszim Topilin munkaügyi miniszter a tárca internetes oldalján. Topilin beszámolója szerint az így befolyó forrást a nyugdíjrendszerbe irányítják, megszabadítva a büdzsét attól a tehertől, hogy pótolja a magánpénztárakba kerülő pénzt.

A moszkvai kormány 2014-től fagyasztotta be a kötelező magánnyugdíjpénztárakba irányuló átutalásokat, amivel 243 milliárd rubel (hétmilliárd dollár) pluszforráshoz juttatta a büdzsét. A Vedomosztyi korábban már kiszivárogtatta, hogy Vlagyimir Putyin államfő és Dmitrij Medvegyev miniszterelnök megegyezett az átirányítás meghosszabbításáról 2015-re. A pénzügyminisztérium a hírek szerint tiltakozott ez ellen. Jövőre 300 milliárd rubel bevételt várnak ebből a forrásból.

Visszarendeződés

Szakértők szerint ezzel a döntéssel lényegében visszarendezik a 2002-ben indított nyugdíjreformot. Annak - akárcsak  hasonló magyarországi kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszernek - az volt a célja, hogy az alkalmazottak részben saját maguk gyűjtsék össze nyugdíjalapjukat, saját befizetéseiktől függjön későbbi nyugdíjuk összege. A 22 százalékos nyugdíjjárulékból hat százalék folyt be a magánalapokba.

Tavaly önkéntessé tették ezt a befizetést, majd az idei és a jövő évi döntéssel ezt is felülírták: ideiglenesen a teljes 22 százalékos járulék az állami költségvetésbe kerül - emlékeztetett a Reuters. Szemben Magyarországgal, ahol 2011-ben lényegében felszámolták a rendszert, Oroszország esetén erről egyelőre nincs szó.

Visszaütés

A rendszer önkéntessé tétele és a teljes befizetés átirányítása ugyan rövid távon segít betömni a költségvetési hiányt, ám hosszabb távon növeli az államra háruló nyugdíjfizetési kötelezettséget. Az orosz büdzsén főként a gazdasági növekedés lelassulása ütött léket, amit kitágítottak az országgal szemben hozott nyugati szankciók.

A pénzügyi tárca nem véletlenül tiltakozott a rendszer csorbítása ellen. A szakértők ugyanis úgy vélik, hogy a forráselvonás és a befizetések bizonytalanná tétele komoly kárt fog okozni a nyugdíjalapoknak, amelyek fontos piaci befektetők. Ezt az egész pénzpiac meg fogja érezni.

Visszaesés

Emellett megszakítja azt a társadalmi szerződést, amely a nyugdíjreformmal az állam és az állampolgárok között létrejött - állapítja meg kommnentjében a moszkvai Alfa Bank. Ebben a felek ígéretet tettek egymásnak arra, hogy hosszú távon fenntartható nyugdíjrendszert alakítanak ki.

Az Interfax idézi a jegybank kiszivárogtatott jelentését, amely szerint a reform felvizezése miatt csökkenni fog a szektorba áramló befektetői tőke és a befizetők nem fognak bízni a továbbiakban a nyugdíjrendszerben. A befektetői tőke visszaesése miatt az államot közvetlen veszteség is éri: csökkenni fog az államkötvények iránti kereslet, ezért csak magasabb hozamon lehet majd értékesíteni ezeket.