Horvátország példát mutat egész Európának abban, hogyan kell fejlesztenie egy országnak saját, önálló energiaellátását, és eközben megerősítenie szerepét régiója energiaellátásában - mondta Ivo Josipovic horvát államfő a bne hírportálnak adott interjújában. Az ukrán válság miatt megromlott ugyan az orosz-EU viszony, ám a két fél kölcsönös függése nem változott. Ezért Brüsszelnek támogatnia kellene a belső európai energiaforrások felhasználását és az energiaellátás biztonságának erősítését.

Horvátország abban bízik, hogy több milliárd dollár befektetés érkezhet energiaiparába. Nemrégiben írták ki az ország első offshore tengeri olaj- és gázlelőhelyeinek feltárására vonatkozó tendert, és folyékony gáz fogadására alkalmas (lng)-terminált is építenek a tengerparton. Emellett kiépülhet az Adriai-tengert átszelő, azeri gázt szállító vezeték (TAP) horvátországi leágazása. Josipovic szerint mindez azzal jár, hogy a nyugat-balkáni állam a régió energetikai központjává válik. Kulcsszerepet kap az Oroszországtól független európai energiahordozó-beszerzések közvetítésében.

Hátrább az agarakkal!

Szakértők szerint azért nem eszik ilyen forrón a kását. Az említett offsore-feltárások, amelyek 2,5 milliárd dollár működőtőke-befektetést hozhatnak Horvátországnak a következő öt évben, egyelőre bizonytalanok. Egyes becslések szerint hárommilliárd hordó olajat is találhatnak, mások szerint jóval szerényebb a tengerfenék alatt lévő energiahordozó-vagyon. Igaz ugyanakkor, hogy az ország jelenleg is rendelkezik számottevő bizonyított olaj- és gázkészletekkel, ám mostanáig csak a gyengécske hazai energiatársaság, az INA próbálkozott ezek kiaknázásával.

Az lng-terminál beindulásáig szintén jó pár év van még hátra. A kormány áprilisban úgy döntött, hogy fel kell pörgetni a projektet, ám így sem várható az első gázszállítmányok fogadása 2016 előtt. Hasonló a helyzet a TAP-val. Az Azerbajdzsánt Törökországon át Olaszországot összekötő vezeték leágazása évente 10-20 milliárd köbméter gázt hozhatna Kelet-Közép-Európába, ami nem kevés, de nem is nagyon sok összevetve azzal, hogy a Gazprom tavaly 115 milliárd orosz gázt szállított Európába.

Még hátrább!

Az elemzők egy része arra hívja fel a figyelmet, az offshore olajbányászat súlyos környezeti kockázatokkal jár. Emellett mielőtt régiós központtá kívánna válni, Horvátország jobban tenné, ha megoldaná saját áramellátásának problémáját és javítaná gazdasága energiahatékonyságát. Mások azt hangsúlyozzák, hogy az európai energiabiztonság javításával kapcsolatos tárgyalások központja Brüsszel marad, még akkor is, ha az egyes EU-tagok eltérő tempóban tehetik hozzá a magukét a közöshöz.

Horvátország láthatóan az élen járók között akar lenni. Egyes szakértők éppen ezért nem kis részben pr-akcióként értékelik azt, hogy Josipovic meglehetősen sűrűn megszólal - a bne-nek adott nyilatkozata előtt a Financial Timesban jelent meg cikke ugyanerről a témáról. Minden bizonnyal igyekszik felkelteni az érdeklődést az offshore projektek iránt.

Van benne valami

Egy biztonsági és energetikai kérdésekkel foglalkozó elemző szerint Horvátországnak jó eséllyel központi szerepe lehet a régió energiaellátásának sokszínűvé tételében. Sok múlik azonban az állami olajtársaság, az INA sorsának alakulásán. A zágrábi kormány hónapok óta elmérgesedett vitát folytat a cég 49 százalékos tulajdonosával, a menedzsmentjogokat is birtokoló Mollal arról, hogy a magyar olajcég eladja-e részesedését vagy sem.

A szakértő úgy látja, hogy az államfő szereplései üzenet értékűek. A Mol ugyan szerinte szívesen eladná tulajdonrészét a Gazpromnak vagy a Rosznyeftynek, amelyeken kívül nincs érdeklődő a pakettre, ám ez szembe menne azzal, hogy Európa igyekszik csökkenteni függését az orosz gáztól. Így a jelenlegi helyzetben ki van zárva, hogy a Mol-tulajdon gazdát cseréljen, ami viszont bizonytalanná teszi az INA helyzetét akkor, amikor az ágazatában zajló folyamatok miatt a helyzet magaslatán kellene állnia.