A holland bank legfrissebb elemzése szerint a brexitet leginkább Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban az autógyártás, mezőgazdaság és a textilipar szenvedheti meg az ellátási láncokban bekövetkező potenciális zavarok miatt, ha az Egyesült Királyság elhagyja az Európai Uniót 2019 márciusában - írja a Channel NewsAsia.

Az Egyesült Királyság legnagyobb exportpiaca Lengyelország, amely jelentős, évi több mint 8 milliárd eurós külkereskedelmi többlettel is rendelkezik az Egyesült Királysággal szemben.

Kapcsolódó

Magyarország és Csehország a britek gépjáműpiaci kereslet révén van kitéve a brexitnek, az Egyesült Királyságba irányuló hozzáadott értékkel bíró export a GDP 0,2, illetve 0,3 százalékát teszi ki.

Nem tűnnek már majd annyira rászorulóknak

A legnagyobb kockázatot azonban mégiscsak a britek kilépésének a 2021-27-es uniós költségvetésre gyakorolt hatása jelenti - vélik az ING elemzői. Az Egyesült Királyság az uniós költségvetésnek körülbelül a 6 százalékát adja, de a szigetország kilépésével az EU egy főre eső GDP-szintje is csökkenni fog, ami az uniós források elosztásánál játszik szerepet.

Ez azt jelenti, hogy Lengyelország, Csehország és Magyarország egy főre eső GDP-je többé már nem lesz átlag alatti, ebből kifolyólag pedig az uniós forrásokból is kevesebbet kaphatnak.

A fentiek, valamint az új hétéves költségvetéshez kapcsolódó új prioritások e három országnak potenciálisan további 20 százalékos csökkenést jelenthet reál értelemben az ING becslése szerint.

Kevesebb pénz mehet haza

A brexit átmeneti idejének meghosszabbítása 2020-on túl enyhítheti ezeket a számokat, de a kelet-európai által hazaküldött pénz mennyisége is kevesebb lehet. Az Egyesült Királyság ugyanis a kilépést követően szigorítana a bevándorlás szabályain. Az említett országok közül a hazaküldött pénzek kérdése leginkább Lengyelország esetében érdekesek, hiszen a briteknél dolgozó lengyelek által hazaküldött összeg évente 1 milliárd eurót tesz ki. Románia, Magyarország, Csehország és Bulgária esetében ez csak 0,3, 0,15, 0,14, illetve 0,07 milliárd eurót tesz ki évente.

Az ING elemzői szerint néhány nyugat-európai ország is megszenvedheti a brexitet: Hollandia GDP-jének a 3,44 százaléka függ a brit kereslettől, ami az uniós átlag 1,5 szerese. Írország GDP-je pedig hosszabb távon 2,9 százalékkal esne vissza a helyi jegybank prognózisa szerint, ha a britek megállapodás nélkül hullanának ki az EU-ból.