A Merkozy néven emlegetett páros tegnap Berlinben találkozott, hogy elkezdjék az egyeztetéseket a fiskális unió létrehozását célzó új kormányközi szerződés részleteiről - jelentette a Reuters. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón jelezték: arra kérik az Európai Unió államait, hogy a következő hetekben gyorsítsák fel az előkészítést, és március első napján már írják is alá az új szerződést.

A minicsúcson Sarkozy vállalta, hogy január végére elkészíti Párizs javaslatát egy pénzügyi tranzakciós adóról. Ezt a közterhet Franciaország egyoldalúan is kész bevezetni, miközben a német kormány csak akkor támogatná, ha azt az EU minden állama elfogadná, Nagy-Britannia pedig csak egy világszintű tranzakciós adóra adná áldását, mivel úgy véli, hogy versenyhátrányt jelentene Európának ha együl lépne ezen a téren.

A BBC felhívja a figyelmet arra, hogy Sarkozy áprilisi újraválasztási esélyeit próbálja javítani azzal, hogy ragaszkodik a pénzügyi válság első számú felelősének tartott pénzügyi szektor megadóztatásához.

Irgum-burgum megállapodás legyen

Merkel azt hangsúlyozta a tegnapi sajtótájékoztatón, hogy Görögországnak gyorsan meg kell állapodnia az ország adósságát finanszírozó magánhitelezőkkel követeléseik felének elengedéséről. A kancellár szerint Athén nem kaphatja meg 2010 közepén elfogadott első EU-IMF segélycsomag következő részletét, ha a 2011 októberében véglegesített második megállapodás végrehajtásában - ezen belül a magánhitelezőkkel kötendő egyezségben - nem tudnak gyorsan előrelépni.

Merkel ugyanakkor speciális esetnek minősítette Görögországot, és ismét leszögezte, hogy egyetlen országot sem kell kizárni az eurózónából. A német kancellár ma találkozik Christine Lagarde-dal, az IMF ügyvezető igazgatójával, akivel az adósság alatt nyögő országok támogatásáról egyeztessen.

Találkozó az IMF rendelőjében

A BBC felsorolásában Görögország, illetve Spanyolország és Olaszország mellett már feltűnik Magyarország is. Az két nagy eurózónatag hitelezési költségei beragadtak a fenntarthatatlan szinten, miközben egyiküket sem lehet megmenteni az övezet biztonsági alapjából (EFSF).

A budapesti kormány úgy kerül szóba, mint amelynek adósságait a bóvli kategóriába minősítették, készenléti hitelt akar az IMF-től, miközben gazdaságpolitikája miatt lehordták és szinte teljesen elvesztette a befektetők bizalmát.