Az ország GDP-jéhez viszonyítva a régiós tagállamok közül Magyarország kaphatja a legtöbb támogatást az EU kohéziós alapjaiból a 2014 és 2020 közötti időszakban - mondták az Erste Bank szakértői Bécsben. Jan Jadlicka, az Erste tulajdonában lévő Ceska Sporitelna uniós finanszírozási ügyekért felelős igazgatója szerint a program keretében Magyarországnak jutó támogatás eléri éves szinten a GDP 3,2 százalékát. Utánunk Lengyelország következik 2,9 százalékkal, majd Szlovákia és Horvátország 2,8 százalékkal.
Ugyanakkor az egy főre jutó támogatás összegét tekintve a kohéziós alapok tekintetében Észtország áll az első helyen, őt Szlovákia és Litvánia követi. Észtországban az egy lakosra jutó támogatás összege évente 387 eurót tesz ki - hazánkban ez 316 euró, azaz jelenlegi árfolyammal számolva évi mintegy 100 ezer forint. Összegét tekintve Lengyelország az abszolút nyertes, 77,6 milliárd eurót kaphatnak a következő költségvetési ciklusban a kohéziós alapból, ez az alap eszközeinek 46,4, százalékát jelenti - mondták el az Erste szakértői. Magyarország 21,9 milliárd eurót kaphat, a régió hat tagállamára jut a kohéziós politikára szánt 351,8 milliárd euró mintegy fele, 167 milliárd euró.
A bank szakértői rendkívül optimisták a támogatások összegének lehívási arányaival kapcsolatban. A 2007-2013-as időszakban a kohéziós alapból támogatást kapó országok átlagosan 59,6 százalékát tudták lehívni a megítélt forrásoknak. Az Erste szerint azonban ez az arány a következő ciklusban akár a 80-90 százalékot is elérheti, köszönhetően az előző időszakban megszerzett tapasztalatoknak.
Ha sikerülne elérni ezt az arányt, akkor az Erste számításai szerint ez a régió hat országának mindegyikében jelentősen növelhetné a gazdasági növekedés ütemét a következő tíz évben. Számításaik szerint a kohéziós alap a Connecting Europe Facility (alapvetően infrastrukturális beruházásokat segítő eszköz, 33,3 milliárd euró) forrásaival kiegészülve Magyarországon éves szinten 0,7 százalékponttal dobhatja meg a GDP növekedést. Ez így a következő tíz évben az átlagos 1,5 százalék helyett elérheti a 2,2 százalékot is (megjegyzendő, hogy a bank szakértői szerint az alap nélkül a következő 10 évben a magyar gazdaság nőne a leglassabban a hat régiós tagország közül, éves szinten 1,5 százalékkal).