Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő tájékoztatón a november 17-ig tartó magyar elnökség programjáról elmondta, hogy három súlyponti témára összpontosítanak, a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, valamint a gyermekek és családok jogainak védelmére – idézi a bejelentést az MTI.

A nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban kiemelte az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amelyet nem vett napirendre a brüsszeli Európai Bizottság.

Kapcsolódó

Az ET székhelyére utalva megjegyezte, hogy a magyar elnökség révén remélhetőleg "Strasbourg jobban teljesít, mint Brüsszel".

A vallási közösségek védelméről szólva aláhúzta, hogy Európa szomszédságában "felütötte fejét a keresztényüldözés jelensége", és különösen aggasztó az is, hogy az utóbbi napokban számos európai országban "egyértelmű antiszemita felhangot kaptak" az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban tartott tüntetések.

A gyermekek és családok védelméről szólva kiemelte, hogy a koronavírus-világjárvány miatt sok gyermek "tapasztalatlanul és gyanútlanul" vált a "digitális tér felhasználójává", és ezek a gyermekek a "digitális bűnözők és beteges hajlamú emberek védtelen célcsoportját alkotják".

Hozzátette, hogy a gyermekek és családok védelme széles körű és szigorú európai szabályozást követel. Magyarország is "rendkívül szigorú" szabályokat vezet be ezen a területen - mondta.

Szijjártó Péter arról is szólt, hogy az ET-ben Európa keleti és nyugati fele is rendelkezik képviselettel, ezért alkalmas platform a Kelet és Nyugat közötti "kulturált párbeszéd" újraindítására, amire nagy szükség van az egyre súlyosbodó politikai konfliktusok és a "néha már-már hidegháborús retorika" közepette.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország közép-európai országként a párbeszédben, és nem a konfliktusban érdekelt.

"Mi egyáltalán nem akarunk hidegháborút" - jelentette ki Szijjártó Péter.

Heiko Maas német külügyminiszter országa támogatásáról biztosította a magyar elnökséget, amelynek munkáját szavai szerint a közös értékeknek kell vezérelniük.

Marija Pejcinovic Buric, az ET főtitkára kiemelte, hogy a távozó német elnökség "magasra tette a lécet". Hozzátette, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam védelmét szolgáló multilaterális együttműködés "talán minden eddiginél fontosabb".

A 47 európai országot - köztük az Európai Unió tagállamait - összefogó ET saját meghatározása szerint "a földrész vezető emberi jogi szervezete". Szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének, és segíti tagjait a többi között a korrupció ellen harcban és a bírósági reformokban. Az 1949-ben alapított szervezet alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a

Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon.