Az újság pénzügyminisztériumi forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Németországgal együtt már tizenkét országban folyik vizsgálat adócsalással gyanúsított személyek ügyében. Az idézett források szerint első ízben került a listára egy kelet-közép-európai ország, mégpedig Csehország. (Amint arról korábban beszámoltunk, honfitársainknak is megérhette "német módra" eltitkolni adójukat, de a PM egyelőre nem tud magyar érintettekről.)

A németországi botrány február közepén robbant ki annak nyomán, hogy a hatóságok több száz német állampolgárt gyanúsítottak meg adócsalás elkövetésével. A gyanú azt követően merült fel, hogy a hírszerzés (BND) egy liechtensteini informátortól bizalmas banki adatokat és neveket tartalmazó DVD birtokába jutott. Az adathordozó azt a feltételezést támasztotta alá, hogy az érintettek több száz millió eurót helyeztek el több liechtensteini bankban és számos hercegségi alapítvány számláján, elmulasztva az ott fialó összegek utáni kötelező adófizetést. Az első áldozat Klaus Zumwinkel, a német posta elnöke volt, aki február 15-én lemondani kényszerült hivataláról.

Közben ismertté vált, hogy a BND által 5 millió euróért megszerzett DVD-n mintegy 1600 név szerepelt; ennek alig több mint a fele volt német, míg a többiek hasonló liechtensteini "kapcsolatokkal" rendelkező külföldiek. Vannak köztük olaszok, britek, norvégok, finnek, svédek és a legutóbbi hírek szerint csehek is. A cseh hatóságok ugyanis - mint arról az FTD beszámolt - megkeresték a német hatóságokat abból a célból, hogy az állítólagos érintettség kapcsán bepillanthassanak az informátortól kapott adatokba.

Az újság szerint a német botrány kirobbanása után az Egyesült Államokban, Kanadában, Új-Zélandon, Ausztráliában, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Svédországban, Finnországban, Norvégiában, Spanyolországban és Csehországban kezdődött a németországihoz hasonló vizsgálat. Néhány ország, elsősorban az Egyesült Államok és Ausztrália hatóságai jelezték, hogy saját információkkal rendelkeznek, azaz a megindított nyomozás során nem a BND informátorának adataira támaszkodnak. Más országok - köztük elsősorban a skandináv államok - elismerték, hogy a német hatóságoktól kértek segítséget, de siettek hozzáfűzni, hogy a kapott adatokért egyetlen eurót sem fizettek.