Hétfő esti bejelentésében Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte azt a két mini "népköztársaságot", amit az oroszbarát szakadárok önkényesen alakítottak az általuk felügyelt ukrán területeken. A döntést a katonai jelenlét megnövelése követte, így keddre hivatalosan is átlépték Ukrajna határát az orosz csapatok. A Nyugat koordinált szankcióscsomagokkal válaszol Oroszország fegyveres határsértésére, amik részleteiről jelenleg is folynak a tárgyalások.

Az EU vezető országai ugyan elvileg több kidolgozott tervel is rendelkeznek a különböző forgatókönyvekre, de hogy mi megy át, és milyen mértékig, az a tagállamok szavazatától is nagyban függ. Erről Josep Borrell az EU külügyi és biztonságpolitikai főtanácsosa kedd reggel még úgy nyilatkozott, hogy bizonyára lesznek viták, de szerinte egyhangú döntés fog születni a szankciókkal kapcsolatban.

Kapcsolódó

Kedd délután 4-kor informális keretek közt ültek össze a tagállamok külügyminiszterei, hogy az Európai Bizottság és a Európai Külügyi Szolgálat által javasolt szankciókat tárgyalják.

A CNN értesülései szerint a javaslatok első körben 27 személyt, illetve gazdasági vagy katonai entitást fognak célozni, köztük olyan politikusokkal és propagandistákkal akiket az EU illegális tevékenységekben való részvétellel gyanúsítanak.

Szankcionálva lesz még az a 11 törvényhozó is, aki javaslatot tett a Luhanszki, és Donyecki Népköztársaságok elismerésére, és az a 351 képviselő is, aki ezt megszavazta. Mindeközben Olaf Scholz, német kancellár már előre kijelentette azt is, hogy nem fogják megnyitni az eddig kényes pontnak tűnő Északi Áramlat 2 orosz földgázvezetéket.

A neve elhallgatását kérő informátor a CNN-nek azt mondta, jelenleg úgy tűnik, hogy a legtöbb tagállam egyetért a javasolt szankciókban, de sokakat aggaszt, hogy néhányan az intézkedések fokozatos adagolása mellett foglalnak állást. Konkrét államokat nem nevezett meg, de félő, hogy a Magyarországhoz hasonló, Putyinnal szorosabb kapcsolatokat ápoló országok, használni fogják a vétójogukat, abban az esetben, ha nem az ő elképzelésüknek megfelelően dönt majd a tanács többsége.

A Balkan Insight arról ír, hogy Magyarország esetében lehet a legtöbb kérdőjel. Európa keleti NATO-tagországai kedden gyorsan elítélték, hogy Oroszország csapatokat vezényelt Ukrajnába, a Kreml-barát Orbán Viktor kormánya pedig korábban is a várható uniós szankciókkal szemben foglalt állást, Szijjártó Péter külügyminiszter korábban azzal ütött el egy erre vonatkozó kérdést az Euronewsnak adott interjújában, hogy a szankciók nem működnek, nem igazságosak, mert a 2014-es büntetőintézkedések után - szerinte - a francia és a német kereskedelmi kapcsolat erősödött Oroszországgal. EU-s diplomáciai források is abbéli félelmüknek adtak hangot, hogy a budapesti kormány állhatja útját a közös uniós fellépésnek.

A Balkan Insight felemlegetik azt is, hogy alig három héttel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök még diplomáciai tárgyaláson járt Moszkvában, amelyben az ukrajnai háború is szóba került, de a kormányfői találkozó kapcsán a Balkan Insight kritizálta, mivel némán állta végig, ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szidalmazta hazája és 13 másik közép- és délkelet-európai ország döntését, hogy csatlakozott a NATO-hoz. 

Egyelőre ezzel ellentétes előjelű fejlemény, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kedden reggel a Karmelita kolostorban összeült a magyar kormány nemzetbiztonsági kabinetje az ukrán válsághelyzet áttekintése és a szükséges döntések meghozatala céljából.

Ekkor döntöttek arról, hogy katonákat vezényelnek a keleti határokra, felkészülve a konfliktus további eszkalálódására. A kormány eddig nem zárkózott el élesen a szankciók kivetésétől, a kommunikációban a diplomáciai eszközök fontosságát és a béke megőrzését emelték ki. Decemberi nemzetközi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt mondta, hogy a magyar Ukrajna-politika meghatározásában fontos a lengyel kormány álláspontja, a varsói vezetés pedig egyértelműen támogatja a büntetőintézkedések kivetését.