A magyar parlament ma olyan alkotmánymódosításokat szavazhat meg, amelyek a bírálók szerin csorbítani fogják a demokratikus szabadságjogokat és gyengítik a jogszolgáltatást - kezdi tudósítását a brit Telegraph. Ennek eredményeként Magyarország ütköző pályára kerülhet az EU-val, miután annak vezetői hiába kérték a módosítások elhalasztását. A hét végén több ezren tüntettek a kiegészítések ellen - a Bloomberg becslése szerint 3000, az AP szerint 2500 ember vonult az utcára, ami a Bloomberg magyarországi tudósítója szerint nem utal igazán jelentős ellenállásra -, amelyek egyike megtiltja az embereknek, hogy az utcán aludjanak.

Amikor az alaptörvénybe foglalják, hogy azok, akiknek nincs hova menniük, aludhatnak-e vagy sem az utcákon, akkor fel kell tennünk a kérdést: vajon azoknak ment-e el az eszük, akik ezt fogalmazták, vagy azoknak, akik ez ellen tüntetnek - idézi Tamás Gáspár Miklós, a tegnapi tüntetés fő szónoka költői kérdését a brit lap brüsszeli tudósítója. Orbán bírálói azzal vádolják a miniszterelnököt, hogy az állami ellenőrzés megerősítésével konszolidálja a 2010-es választáson megszerzett hatalmát. A kormányfő gyakran ütközik az EU-val, de eddig visszalépet, miután a vitás ügyekben nyomást gyakoroltak rá az uniós vezetők.

Erőfitogtatásra fityisz

Az Európai Bizottság most is megpróbálta némi erőfitogtatással jobb belátásra bírni Orbánt, de ezúttal fityiszt kapott válaszul. A vita tárgya az, hogy a negyedik alaptörvény-módosítás sérti-e az európai alapjogokat vagy sem. Az uniós vezetők szinte biztosak benne, hogy igen, ezért nem marad más hátra, mint hogy eldöntsék, tesznek-e valamit vagy sem. Az ügy az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csütörtöki brüsszeli tanácskozása elé kerülhet. Az AP emlékeztet arra, hogy az amerikai külügyminisztérium is aggodalmának adott hangot.

Az EU megvonhatja a szavazati jogot attól a tagországtól, amely megsérti a közösség alapértékeit, ám ez hosszadalmas procedúra. Rui Tavares portugál parlamenti képviselő, aki a jelentést készít arról, hogy az új magyar alaptörvény megfelel-e az európai alapértékeknek vagy sem, nagyon munkaigényesnek látja egy ilyen döntés előkészítését. Nem véletlen, hogy Németország, Finnország, Hollandia és Dánia lobbizni kezdett azért, hogy leegyszerűsítsék az eltévelyedő országok megregulázását.

Solyom László is ellenzi a módosítást

Áder János köztársasági elnöknek értelmeznie kell hivatalát és hivatását, az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést - írta Sólyom László volt államfő az alkotmánymódosítással kapcsolatos írásában. "Ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel" - szögezi le. A jelen alaptörvény-módosítás csak elvétve, és akkor is csak részben van tekintettel az Ab kifogásaira. Nem mondható tehát, hogy most, amikor egyes szabályokat az átmeneti rendelkezések helyett az alkotmány szövegébe illesztenek, csupán az Ab határozatait követő, a formai hibákat orvosoló "kijavításról" van szó. A probléma gyökere ugyanis éppen az, ahogyan és amiért ezek a szabályok az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe kerültek - szegezi szembe azzal a fideszes évvel, amely szerint a módosításokkal csak az Ab elvárásainak tesznek eleget.

Az alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe vette fel a parlament. Ezzel a rutinná vált eljárással az Országgyűlés kormánytöbbsége az alaptörvénnyel ellenkező módon átalakította az alkotmányos rendszert. Az Ab mindenkire kötelező határozatát nem fogadta el, hanem felülbírálta, s magának tartotta fenn a jogot, hogy az alkotmányosság kérdésében a végső szót kimondja. Sólyom László szerint ez a rendszer ismerős az alkotmánybíráskodás korai szocialista előképeiből.