Ez nem más, mint visszamenőleges hatályú beavatkozás jogszerű, szerződéses viszonyokba, hamis morális indokok alapján. Ezt semmilyen normális üzleti környezetet biztosítani akaró ország nem teheti meg, ez az első lépés a magyarországi állapotok irányába - mondta a Der Standard című osztrák napilapnak Stefan Pichler, a Bécsi Közgazdaságtudományi egyetem professzora a frissen benyújtott törvényjavaslatot kritizálva.

Michael Spindelegger, osztrák pénzügyminiszter tegnap nyújtotta be az osztrák parlamentben azt a törvényjavaslatot, amelynek elfogadása esetén az állami garanciavállalás ellenére jelentős költségeket terhelne a Hypo Alpe Adria bank befektetőire és korábbi tulajdonosára, a Bayerische Landesbankra. A törvényjavaslat elfogadása esetén a bank nem fizetné vissza azt a 890 millió eurónyi tartozását, amely az általa kibocsátott, azonban Karintia tartomány által garantált alárendelt kölcsöntőke kötvény tulajdonosai felé áll fenn, valamint nem fizetné vissza azt a 800 millió eurónyi tőkét sem, amelyet korábbi tulajdonosa, a Bayerische Landesbank juttatott számára.

Az alkotmánybíróság dönthet

A javaslat érthetően nagy felzúdulást váltott ki nemcsak a kötvénytulajdonosok, de az osztrák bankok vezetői körében is. A Der Standard szerint a Spindelegger pártjához, az Osztrák Néppárthoz (OVP) közelálló Raiffeisen birodalom két vezetője tegnap a törvényjavaslat benyújtását követően azonnal levélben fordult a pénzügyminiszterhez, gondolják át még egyszer a tervezetet.

A Raiffeisen Zentralbank és a Raiffeisen Bank International vezetői szerint a tervezet durva beavatkozást jelent a szerződéses jogviszonyokba, s ez az Ausztria iránti befektetői bizalom megingásához is vezethet a jövőben. Felhívják a figyelmet, hogy még az EU-ban 2016-tól tervezett új szabályozás - amely lehetővé teszi a hitelezők bevonását a bankmentésekbe - kivételt tesz az állami és tartományi garanciavállalások esetében. Karel Sevelda, az RBI vezetője szerint ráadásul azok az indokok, amelyeket a kormány a törvény védelmében felhozott, nem állják meg a helyüket. A javaslat indoklásában ugyanis a kormány az adófizetők bankmentés terhei alól valól mentesítését említi. Sevelda szerint azonban a kár, ami az adófizetőket éri, a törvény következtében hosszabb távon jóval magasabb lesz.

Szerinte a kormány érvelése egyáltalán nem következetes. A csőd kimondását el szeretnék kerülni, mert ez a befektetői bizalom megingásához vezetne, ugyanakkor a garancia ki nem fizetése ugyanerre az eredményre vezet. Sevelda a Der Standardnak azt lmondta: megpróbálják megakadályozni a törvény elfogadását, s ha nem megy, akkor az Alkotmánybíróság elé viszik az ügyet.

Jöhetnek más jogi lépések is

A törvény elfogadása esetén máshonnan is várhatóak jogi lépések. A Bayerische Landesbankban tulajdonos bajor tartományi kormányzat például biztosan nem fogja elfogadni az osztrák megoldást - mondta Markus Söder pénzügyminiszter. Véleménye szerint ez példa nélküli eset lenne Európában, hogy egy ország törvénnyel szabaduljon meg fizetési kötelezettségétől. Magánjogi és nemzetközi szinten is lehetséges lépést számításba veszünk - tette hozzá. A Bayerische Landesbank szóvivője szerint a törvény elfogadása beláthatatlan következményekkel járna az osztrák pénzügyi rendszerre nézve. Ha elfogadják a törvényt, az szerintük azt jelenti, hogy egy visszamenőleges hatályú rendelkezéssel próbálják meg őket kisemmizni. Ez ellen minden lehetséges lépést megtesznek.

Szintén jogi lépéseket tervez tenni az Uniqa biztosító, akik felé 35 millió eurónyi kötvénytartozása van a Hypo Adriának. Nekünk minden lépést meg kell tennünk, hogy ügyfeleink vagyonát megóvjuk, s jó lenne, ha a törvényjavaslatot benyújtók tudnák, az a 35 millió euró, amiből az államilag garantált kötvényeket vásároltuk, nem az égből hullott - mondta a cég szóvivője.

Veszélyben a hitelbesorolás

A várható perek sokaságán túl már érkezett egy kis ízelítő abból, hogy milyen következményei lehetnek a törvény elfogadásának. A Standard & Poor's kedden osztrák bankok és tartományok hitelminősítését is negatív kilátással látta el. Arról várhatóan még júliusban döntenek, hogy le is minősítik-e a Raiffeisent, az Erstét és a Unicredit Bank Austriát, valamint Bécs város, Alsó-Ausztria, Burgenland és Stájerország tartományokat. Karintiát azért nem, mert azt nem minősíti az S&P.

Szakértők szerint az állami garancia figyelembe vétele nélkül a bankok és tartományok besorolása legalább két kategóriával rosszabb lenne, praktikusan a mostani "A" helyett csak "BBB" minősítést kaphatnának. Ez még ugyan a befektetésre javasolt kategória, azonban annak a legalja, s csak egy lépés választja el a bóvlitól. Ha nincs központi állami garancia, az a tartományok finanszírozását is kiszámíthatatlanná teheti.

Látva a heves reakciókat Ewald Nowotny, az osztrák jegybank kormányzója (képünkön) csitítani próbálta a kedélyeket. Szerinte a hitelminősítők lépéseit a helyükön kell kezelni, s a valós piaci következmények egészen mások lesznek. Kiemelte, hogy egyedi esetről van szó, s azt is, hogy végső soron eddig pont az állami segítségnek köszönhetően maradt fizetőképes a bank.